Szabó Ferenc: Két és fél évszázad az Alföld történetéből - Dél-Alföldi évszázadok 25.

II. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM

7. táblázat A jobbágyság rétegződése Békés megye főbb településein 1793-1847 között (a családfők száma alapján) 1793 1825 1847 lelkesházas hazátlan telkesházas hazátlan telkesházas hazátlan jobbágy zsellér zsellér . jobbágy /se!1er zsellér jobbagy zsellér zsellér Békés szám 601 420 "226 870 909 258 799 835 157 % 48,2 33,7 18,1 42,7 44,6 72,7 44,6 46,6 8,8 Csaba szám 1089 154 269 1239 504 404 1021 645 747 % 72,0 10,2 17,8 57,7 23,5 18,8 42,3 26,7 30,1 A két szám 653 433 139 708 843 227 568 729 173 Gyula % 55,7 35,4 11,3 39,8 47,4 12,8 38,7 49,6 11,7 Orosszám 379 215 178 384 511 293 278 499 495 háza % 49,1 27,8 23,7 32,3 43,0 24,7 21,9 39,7 38,9 Szarvas szám 650 375 281 665 684 324 549 629 290 % 49,8 28,7 21,5 39,9 40,8 19,3 37,5 42,8 79,7 Gyoma szám 309 135 98 301 281 55 239 290 61 % 57,0 24,9 18,1 47,2 44,1 8,6 40,5 49,5 10,0 Mezőszám 501 122 61 537 386 70 424 318 49 berény % 73,2 17,8 9,0 54,0 39,0 7,0 53,6 40,2 6,2 Szegszám 247 77 63 308 216 66 238 166 114 halom % 63,8 20,0 16,2 52,2 36,6 11,2 45,9 32,0 22,7 A bemutatott társadalmi struktúra (6. és 7. táblázat) és a népes Békés megyei mezővárosok és községek önkormányzati-parasztközösségi hagyományai adták meg az alapot a meg-megújuló földkövetelő törekvésekhez, a földesúri földrablásokkal szembeni fellépésekhez, pörösködésekhez, amelyek az 1830-as években — a legelőelkülönítések kapcsán — váltak általánossá. A feudális előjogokat élvező és a földet birtokoló nemesség — amely maga is rétegekre bomlott — megyénk mai területén II. József korában mindössze 780 családfőt, ill. családot tett ki. Ebből 254 élt a „történelmi Békés megye" határain belül (a családfők 1,85 százaléka), összesen 2 a Csanádból azóta idecsatolt területeken, 91 a Biharból kapott részeken (a családfők 4,87%-a) és 433 Dévaványán. (DÁNYI D. és DÁVID Z. 1960. 22-38., 66-67.) Nagy többségük jobbágytelken gazdálkodó „bocskoros" nemes, armalista volt. Még 1847-ben is csak 1452 szavazati joggal rendelkező nemest írtak össze Békés megyében. (SCHERER F. 1941. 31.) A vezető nagybirtokos családok száma a mai megyeterületen 15 körül volt, a jómódú középnemeseké is hasonló lehetett. A nemesek a jobbágyságot teljesen kizárták a hatalom gyakorlásából, de kevésbé tudták akadályozni a telkesjobbágyság jelentős hányadának gazdasági erősödését. Megyénk további fejlődésének éppen ez, a feudalizmus válsága és bomlása idején kialakuló paraszti árutermelés, a mezővárosi közösségek önvédelme lett az egyik fontos előmozdítója. A mezővárosi funkció megítélésében másodlagos kérdés, hogy jogilag — a vásártartási engedély megkapásával — melyik helység jutott ehhez a státushoz. 1848 előtt — különböző időpontokban — a mai megyeterületen kilenc (az akkor még két városból álló Gyula révén tíz) település szerezte meg a mezővárosi jogállást: Békés,