MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1987

1987-04-01 VB_776 - 1987_VB 776/5

-4Dr. DAROCZI ERZSÉBET elvtársnő: A jelentés 5. oldal alján az 1es pontban van megfogalmazva. Megfogalmazódott, hogy Soós elvtárs ugy-ahogyan reagál, és ezzel elzárja a további vita lehetőségét. Véleményem szerint ezt pontosabb fogalmazásban kellene megjeleníteni, mert más dolog a megfontoltság és más dolog az indulatosság. Az indulatos reakció, az lehet érzelmi töltésből eredő, ámbár tartalmában, szándékában, politikailag, szakmailag kifogástalan reakció . Tehát ez a dolog egyik oldala, a megfontoltság: a dolog másik oldala - és én erre szeretnék elsősorban utalni -. A megfontoltság feltétlenül feltételezi azt, hogy az adott valaki - e pillanatban Soós elvtárs, de ez mindannyiunkra egyaránt érvényes, és vonatkozik -, a dolog nagyon fontos, mondhatni 100 százalékos ismeretében, az összefüggések körültekintő mérlegelésével és a lehetséges perspektívák alapos mérlegelésével nyilatkozik. Zavarónak találom a két gondolat összekapcsolását. Javasolom - a szövegezéstől eltekintve - azt, hogy amikor Soós elvtársat, tevékenységét megítéli a kombinát vezetése vagy bárki - mi is -, pontosan vonjunk határt a tartalmi elemek és az értelmi elemek között. Dr. LOVÁSZ MATILD elvtársnő: Mindkét jelentésből, s a kérdésekre adott válaszokból is kitűnik, hogy a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát minden szempontból igen nehéz évet tudhat maga mögött, hiszen olyan időszakban kellett megújulnia, amikor a gazdasági élet nehézségei, gondjai egyre sokasodtak. Ez azt is jelenti, hogy külső segítséget nemnagyon kaphatott, nem várhatott, viszont a belső tartalékok feltárására - amire a végrehajtó bizottság felhívta figyelmüket, elsősorban a belső tartalékok feltárására kellett, hogy a figyelmet fordítsa. Ugy ítélem meg, hogy tulajdonképpen a végrehajtó bizottság márciusi döntése után viszonylag gyorsan ismerték és tárták fel a belső tartalékokat, s ennek nyomán elindult egy kibontakozás, melynek kézzel fogható eredményei vannak, tehát vitathatatlan. Viszont vitatható az, hogy ez a kibontakozás kellő dinamikájú, kellő mértékű volt-e a gazdaságban rejlő feltételek alapján. Megítélésem szerint egyértelmű, hogy ez lehetett volna gyorsabb akkor, ha azok az elhatározások, amelyek a vb döntését követték sokkal következetesebben kerülnek végrehajtásra. /Például, amit Szabó elvtárs is megkérdezett: az önelszámolás feltételeinek a megteremtése, az érdekeletségi rendszer tökéletesítése. Felismerték, határozatot hoztak, de ezt nem