MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1984

1984-09-05 VB_713 - 1984_VB 713/6

pedig az, amelyet megitélésem szerint az anyag készitői igyekeztek becsülettel elvégezni, amikor következetesen és rendszeresen visszanyúltak 1979-ben, 1980-ban, 1982-ben született különböző szintű döntésekre. Ha összevetjük ezt a három testületi anyagot és a mait, akkor ugyanazok a gondok 1979-ben is jelentkeztek, ami 1980-ban. 1./ Szervezetlenség, 2./ Munkaerő létszám rendkivüli módon csökken, a meglévő munkaerő pedig olyan, amilyen, 3,/ Szakmai összetétel olyan, amilyen, ha rossz a szakmai összetétel, minőségi munkát nem is végezhetnek, A vállalt határidő; ezt a 46 napot én elfogadom, de tudjuk, hogy ez nem ennyi, inkább több, Mihalik elvtárs utalt a hiányosságokra, hiánypótlásokra, 4./ Gond volt régen is és ma is, és most különösen, pontosan azért, mert nincsenek érdekeltté téve a nagyvállalatok, és a középvállalatok sem a felujitás és a rekonstrukciós munkák elvégzésére. Az épületek állaga tovább romlik, nem lesz vállalkozó, aki ezt megcsinálja. Ma sincs, és nem lesz a későbbiek során sem, A vállalási határidőnek ki vagyunk szolgáltatva az ópitőipari vállalatnak, A végzett munka minősége kritikán aluli. Itt is kényszerpályán vagyunk, Ha az OTP rendezi és nem fizeti ki a lakást, akkor a vállalat már régen leül, egyszerűen nincs pénze, mit tud csinálni átveszi* utána előjönnek a gondok. Ennek logikus következménye az, hogy az 1 D-méter ára, 1982-ben fogadtuk, hogy 8,000.- Ft-nál nem megyünk tovább, most 14.000,-, 15.000,- Ft-nál tartunk, hogyan magyarázzuk ezt meg a pártértekezletnek, ezzel a felelőtlen módszerrel, ami mindig visszaköszön. Most azt javasoltátok, hogy szóbeli kiegészítésben az elmozdulás jeleit ismertessük, mit jelentünk, ez én megfontolás tárgyává tenném. Hogy kiút az érdekeltségi rendszer, ez nem kiút, addig, amig a munkás nem lesz érdekeltté, és nem lesz szervezetté téve a munkája, hogy azt tisztességesen, határidőre végezze el, addig semmiféle érdekeltségi rendszer nem segit

# ezen ugy kell segiteni, hogy a szervezettséget ugy kell biztositani, ha vakolni akar akkor legyen malter, ha falat húzni legyen tégla, vagy ott legyen cserép, stb., ez nincs meg. Olyan épitő szervezeteket hoztunk létre, lásd békéscsabai épitőipari szövetkezet, megalakulásakor azt fogalmaztuk meg, hogy középkategóriás vállalatnak a feladatuk az, hongy rekonstrukciós munka, kislakásépités, orvosolni a lakosság szolgálatában. Ma ezek a szervezetek mit csinálnak, mit gyártanak, hova dolgoznak, Svédországba, nyugat-Németországba, Angliába butortgyártanak, kislakással nem foglalkoznak, ráfizetéses, pénzük nincs, szakembergárda teljesen átszerveződött. Mi a megoldás? A másik dolog; 20 éve mondjuk a tervező, kivitelező, beruházó érdekeltségi rendszerét, 20 éve hallgatjuk, ma is ott tartunk, mint 20 éve. A tervezőnek az az érdeke, hogy minél drágábban tervezzen, azért kapja a százalékot, a beruházó azután kapja a százalékot, a kivitelező ott van, hogy csinálja. Gondot látok és itt teljesen egyetértek azzal, hogy az anyag készitői azt javasolják, hogy a közbeeső pártbizottságok újfent tűzzék napirendre. Az a véleményem, hogy az épitőipari szervezeteknél nem partnere a politikai vezetés a szakmai vezetésnek. És most a választások előkészítésének időszakában, nekünk erre oda kell figyelnünk, ós ezt mindenféleképpen meg kell oldani, ahol személycserékhez kell nyúlni, meg kell tenni. Nekem az a véleményem, hogy én nagy elmozdulást nem látok. Ezek gondok meg-vannak, a hozzászólók is ezt erősitették. Az anyagban benne vannak ezek a gondok, de nem egészen markánsan fogalmazódnak meg, ,