MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1984

1984-11-28 VB_719 - 1984_VB 719/21

- 3 minőségű termékek előállítására való törekvés, Javult a technológiai fegyelem, kedvező irányba változott a termelési szerkezet. A működő vállalati gazdasági munkaközösségek eredményesen segitették a termelésben jelentkező szűk keresztmetszetek feloldását, a külső kooperációk csökkentését, a kiegészitő tevékenységek növelését. A mezőgazdaságot ért súlyos aszálykár miatt a termelő nagyüzemek többségénél a pénzügyi pozició ismét kedvezőtlenül alakult. Különösen kedvezőtlen, hogy a korábban nagy volument és a hatékonyan termelő üzemeket érte a legnagyobb kár. Az aszály következményeinek kigazdálkodása várhatóan több évet vesz igénybe. Az északi térségben lévő belvizveszélyeztetett üzemek gazdálkodása viszont javult. A nehezedő értékesités, az alacsony exportárak és az exportálható mezőgazdasági termékmennyiség csökkenése miatt a mezőgazdasági konvertibilis exportárualap tovább csökkent. Az őszi betakaritású növényi kultúrák kiesését a rekord búzatermés és a növekvő állattenyésztési bevétel sem ellensúlyozza. A földvédelmi elgondolások megvalósultak. A munkaerőgazdálkodás feszültségei nem csökkentek. Az ipar kivételével tovább csökkent a foglalkoztatottak száma, de üteme kismértékben lassúi. Az épitőiparban, a kereskedelemben, a közlekedésben a létszámcsökkenés lelassult. A mezőgazdaság létszámfogyása tovább tart, üteme a szövetkezeti szektorban lassúi, az állami szektorban - az előző évi növekedést követően - közel 2 %-kal csökken. A foglalkoztatottak létszámmozgását befolyásolta az alacsony kereseti és bérnövelési lehetőség, amely nem biztositott érezhető differenciálást. Néhány területen belföldi ellátást és exportot biztositó termelőkapacitás maradt kihasználatlanul a létszámcsökkenés miatt. A termelőeszközök kihasználását, a túlórák számának emelését, a szűk kapacitásokat némileg enyhitették a gazdasági kisszervezetek működései. A termelés jövedelmezőségét továbbra is a differenciáltság jellemzi. Az ipari termelés mennyiségének 4f2 #-os növekedése ellenére a jövedelmezőség 20 %-kal csökken. Az értékesitési nehézségek, a külpiaci alacsony árak, a termelés költségeinek folyamatos növekedése, a második éve tartó súlyos aszály a gazdasági egységek jövedelmezőségét kedvezőtlenül befolyásolták. \ n