MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1984
1984-11-28 VB_719 - 1984_VB 719/9
- 8 az elmúlt öt évben ezért a vállalatoknál előtérbe kerültek ezek a tényezők fejlesztéseknél, rekonstrukcióknál. Mi a szakszervezetek részéről igy minősitjük, ugy hiszem, hogy a vállalatoknál ezt a magatartást, ami a munkaerőmegtartás érdekében az eddigi körülmények miatt van jó lenne a munkaerővel kapcsolatos résznél emliteni. Összességében egyetértek a beszámolóval. ZÜLDNÉ ELVTÁRSNŐ; Egy gondolatkörre szeretnék kitérni, nagyon általánosnak tartom a 31. oldal azon részét, arai a gazdaság pártirányitását elemzi, tudniuk elmondja, hogy beszámoltatunk, áttekintjük, de milyen határozatot hoztunk, s ennek volt-e eredménye, erre nem térünk ki. A gazdasági részt nagyon alaposan taglaljuk, de sehol nem hangzik el, hogy akkor ez a testület mit tett ennek érdekében, vagy a pártbizottság mit tett ennek érdekében. Egy-két példát, ha itt említenénk ón nagyon helyesnek tartanám. Annál is inkább, mert akkor itt a feladati résznél kiemeljük ám, hogy akkor itt azért mégis vannak gondjaink, itt van megfogalmazva "hiányosságok, ne késlekedjenek az intézkedésekkel',' ilyenek akkor voltak. Ha ezt meghatároztuk akkor térjünk ki erre. A másik gondolat ugyancsak ezzel kapcsolatban, öt teljes sorban, ebből háromban felsoroljuk állami, társadalmi, képviseleti szervek, pénzügyi szervek, népi ellenőrzés, adatszolgáltatás, egyéb, és ezeknek a munkáját annyiban irányitó, ellenőrző, információs tevékenységük hozzájárult gazdaságpolitikai feladataink végrehajtásához. Egy mondatban elintézni, ezt kicsit kevésnek tartom. PATAKI ELVTÁRS: Három dologban szeretnék szólni. 1./ Határozati javaslattal kapcsolatban az a véleményem, hogy ezeket a feladatokat helyesebb lenne kiemelni az előterjesztésből, amelyek egyes fejezezeteknél megfogalmazásra kerültek, azért is jobban kezelhetővé válna a feladatterv, határozat, ós pontosabban, árnyaltabban lehetne a feladatokot megfogalmazni. Az első fejezetnél pl. három olyan témakört istaláltam , amelyek nemcsak egy rétegre vonatkoznak. Gondolok az állandó, változásra, amely csak a munkásoknál van megjelölve, vagy munka közéleti, politikai tevékenység, pontosabban a munkafegyelem javitása csak az alkalmazotti rétegnél van megjelölve, vagy a további tartalékok feltárása csak a parasztságnál van megjelölve, ezek olyan általános kategóriák, amelyek szélesebb körben is értelmezhetők, anyag többi fejezetéből igy tűnik és a feladatoknál is igy pontosabban lehetne fogalmazni. 2./ Az ifjúság helyzetével kapcsolatban, ugy gondolom, hogy helyesebb volna, ha az ifjúság helyzetének megítélésénél azt a Központi Bizottság legutóbbi határozatában megfogalmazott szemléletmódot próbálnánk követni, hogy azt a három fő réteget a diákif juságot ,*" a pályakezdő réteget, a családalapitók helyzetét próbálnánk esetleg külön megemliteni, mert akkor sokkal differenciáltabb ós árnyaltabb képet kapnánk, olyan témákra lehetne utalni, amelyek az anyag későbbi fejezetében nem szerepelnek. Gondolok itt a diák szociális ellátásra, vagy a diákok eszmei, politikai nevelő munkában meglévő fogyatékosságokra. Egyetértek a Nagy elvtárssal, de ez rétegenként eltárő mértékű, pl. az eszmei, politikai állapot helyzete, politikai kérdések iránti érdeklődés. Pályakezdőknél, ami szóba is került a beilleszkedés, a társadalomba való bekapcsolódás, hogy az ifjúsági törvény ezen pontja; - vállalatoknál talán lekevésbó van végrehajtva . A legkisebb figyelem forditódik erre. Vagy a csalaxlalapitókkal kapcsolatos dolog, ami a helyzetükre vonatkozik, ame r X^ , ök a későbbi fejezetekbe nehezen lehetne beilleszteni. Itt ugy hispeeji az ifjúság o-3o korosztályig van megjelölve, jobban megközeliteni az eqész problémakört. rA
