MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1983

1983-11-02 VB_689 - 1983_VB 689/12

- 3 hez nagy segitséget jelentett a bizottságok ilyen jellegű közreműködő tevékenysége. Az utóbbi években érezhetően javult a tanácsi, szervek együttműködése. Ez különösen az ágazatok között jelentős, amely tevékenységüknek korábban egyik leggyengébb pontja volt. A munkakapcsolatok jól formálódtak a minisztériumok és főhatóságok, illetve a területi társszervek között. A koordinációs munka további javitása elsősorban a különböző érdekek elismerése és összehangolásuk együttes keresése utján valósitható meg. II. A közigazgatás'' egyszerűsítéséhez, korszerűsítéséhez szorosan kapcsolódik a településhálózat fejlesztésének kérdése. A megye állandó lakossága mintegy 433.000 fő. Az öt városban él a lakónépesség 42 %-a, és a 25 nagyközségben 43 $>~a. A fennmaradó 15 $ községi jogállású településeken lakik. A 35 községnek fele a városok, fele pedig a nagyközségek vonzáskörzetébe tartozik. A fenti adatokból is kitűnik, hogy megyénk un. nagyközséges megye. E tényre figyelemmel a nagyközségek közvetlen megyei kapcsolatának kísérletére kaptunk lehetőséget. Ennek során a tanácsi munka teljességében vizsgáltuk a kijelölt három nagyközség és a megyei tanácsi szervek közvetlen - tehát a járási hivatalok közreműködői szerepkörét mellőző - kapcsolatait. Az így kialakított testületi, ágazati és hatósági fórumrendszer a tanácsigazgatás távlati célját, a kétszintű igazgatást valósítja meg. A tapasztalatok kedvezőek, azokat a közelmúltban összegeztük. Ennek nyomán várható, hogy ez a rendszer országosan fokozatosan bevezetésre kerül. Városaink a megye kelet-nyugati tengelyében helyezkednek el. Az északi és déli térség városhiányos. A városhálózat fejlesztésére irányuló törekvések körében tehát elsősorban e két térség szervező központjának a kialakítása - lehetőség szerint városi ranggal - jelent feladatot. A szervezetkorszerűsítés terén számos megyei szinten koordinált, irányított uj vagy módosított tagolású szakigazgatási egység,