MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1982

1982-09-22 VB_658 - 1982_VB 658/9

- 8 ­minket megválasztanak, beválasztanak, azt mi az adott körülmények között a lehető legjobban képviseljük. Az egyenjogúság első fokmé­rője, hogy dolgozhatunk, bekapcsolódtunk ebbe a társadalmi munka­megosztásba és ez adta a lehetőséget, hogy politikailag fejlődjünk. Szeretnék utalni, hogy 1979. októberében a Politikai Bizottság át­tekintette és megállapította, hogy vontatottan halad a nők vezetővé válásának folyamata, és ennek elsősorban szubjektiv okai vannak. Ez az országos helyzetkép is. Tehát több vezetésre alkalmas elvtársnő van. Az állami, politikai funkciókben kinevezett, vagy a választott funkciókban is az első számú vezetésnél ez vontatottan halad. Az anyag nagyon jól hozza ki, hogy a családi hivatás, az anyai hiva­tás az együtt kell azzal, hogy vezetők lettünk. Ez nagyon nagy gon­dokkal járt 30 éve, 25 éve és napjainkban is. Amig emberiség lesz és vezetővé válhat a nő, mi ezzel együtt akarjuk, hogy anya legyen, gye­rekei legyenek és harmonikus családi életben éljen, tevékenykedjen. A konferencián mi ennek nagy súlyt adunk. Ténykérdés és alapvető fel­adat a társadalminak, hogy egyre magasabb szinten biztositsa az az a­nyagi, szociális feltételrendszert, ami kezdve a bölcsődétől a modern háztartási gépekig, a lakástól az iskoláig, de a családon belüli kor­szerű szemlélet és gyakorlat kialakításához szükséges. Nagyon sok vezetővel beszéltem, akik mai példákkal bizonyitják, hogy azért van országosan kevés nő, mert az a mai magyar tapasztalat, hogy képzettek, okosak, felkészültek, de tulajdonképpen nem tud igazán felső szintű vezető lenni csak az, akinek nincsenek gyerekei, de még jobb helyzetben van, akinek férje sincs. A szemléletek ott is elde­formálódnak, ahol nincs gyerek és férj és ott más problémák is je­lentkezhetnek előbb-utóbb. Mi most felmérjük a konferencia előtti periódusban jelentős állami minisztériumoknál, megyéknél, hogy a káderek és személyzeti középtá­vú tervek hogyan realizálódnak - most a mi szempontunkból. Benne lesz a jelentésünkben is - tény és való - hogy az ötéves káderfejlesztési tervekben rögzitett elvtársnők 40-70 %-ban nem kerülnek a vezetésbe. Sokkal rosszabb arányban, mint az ott szereplő férfiak. A válasz rá, hogy az elvtársnők később visszaléptek. Példamutató, politikai, erkölcsi életet a férfi vezetőtől is elvár a társadalom. Ha a nőnél van botlás, hamarabb észreveszik. Nagyon büszkék vagyunk arra - el is mondjuk majd október végén -, hogy a mai fiatal férjek a családi munkamegosztásban már másképpen tevékenykednek mint a mi időnkben. Szeretném a jelentés kapcsán elmondani a mi véleményünket: nagyon színvonalasnak tartjuk, nagyon segiti a munkánkat, a vitát is figye­lembevevő egyes megállapitásaival bennünket abban erősit - éppen a Politikai Bizottság határozata szellemében mondom - hogy nekünk ok­tóberben valósan, reálisan kell a helyzetet elemezni, bátran kell beszélni a gondokról és a gondok megoldásának mai és távlati elkép­zeléseit is vázolni kell, Enélkül nincs konferencia. Mi olyan javaslattal élünk a leendőttanács felé, miután a nők maga­sabb életkort éltek meg, a nyugdijas nők többsége sajnos egyedülálló és nagyon idős, nekünk egy olyan Hada tünk is lesz a többi társadal­mi szervezettel együttműködve, hogy jobban gondozzuk őket szociáli­san, mert az állam nem tud ma többet nyújtani. Csak társadalmi össze­fogással tudunk segiteni. Ez vonatkozik majd a gyermekek felügyeleté­re az iskolákban, napközikben. Tehát a meglévő anyagiakat figyelembe­vevő milyen akciókkal lehetne gyorsabban segiteni a veszélyeztetett és hátrányos helyzetűeken. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom