MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1982

1982-01-27 VB_641 - 1982_VB 641/4

_ 3 ­Ha ugyanott dolgozik és a munkahelyi kollektívából párttagok aján­lották, nyilván, hogy ott is párttag és a taggyűlés elé szoktuk vinni, nyilt titok, hogy ki, miért került ki a pártból. Tehát a pártonkivüliek ilyen széles körben való tájékoztatása nem indo­kolja, ez a párt belső ügye. Az ötödik észrevétel; a fiatalok esetében több helyen javasolják megfontolni a jelenlegi 30 éves korhatárt 35 évre felemelni. Ez­zel kapcsolatosan tapasztaltuk azt, hogy ha azzal szándékkal ten­nénk azt, hogy az átlag életkor javuljon, akkor ez aligha javita­na a helyzeten. Mert ma semmi akadálya annak, hogy a 31-32 éves párttagságra alkalmas bekerüljön a partba. Az ilyenféle korhatár felemelése tulajdonképpen egy statisztikai meggondolás lenne. Az átlag életkor javitását nem ezzel kellene szerintünk, hanem a 30 éven aluli arra alkalmas fiatalok nagyobb arányú felvételével lehet javitani az átlag életkort. Elhangzott itt, és a jelentésben benne van, alkalmazotti körben főleg, sorbanállásról beszélnek, A mi gyakorlati tapasztalatunk szerint sorbanállás nincs, az a sorbanállás, ami van az természe­tes. Hisz a pártba való belépést megelőzően egy-két évig különbö­ző társadalmi, politikai megbízatásokat kap a párt iránt érdeklő­dő személy, természetesen ez sorbanállás. Hát nincs tagjelöltség, ez a rendszer van, az előkészitő tanfolyamok rendszere bevált. Ha ezt értik sorbanálláson, akkor ez egy természetes. Sorbanállás­ról az beszélhet, aki tulajdonképpen az alkalmazotti körben véle­ményünk, és tapasztalatunk szerint nem alkalmas párttagnak, de szeretett volna párttag lenni, és a különböző kapott társadalmi megbizatást nem tudja teljesiteni. Emellett esetenként előfordul­hat, nem tartjuk azt kizártnak, hogy néhány olyan elvtárs, éppen az alapszervezeti titkárok, vagy szakszervezeti joggal rendelkező pártszervek határozat szellemének be nem tartása miatt nem kerül­nek be a pártba, ez egyedi eset nem általánosítható. Ami a számszerüséget, keretet illeti, kétségtelen tény, hogy az elmúlt évek rossz beidegződése még ma egyeseknél jelentkezik, ami­kor keretszámról beszél, de nincs a megyében olyan gyakorlat, hogy alapszervezeti kötelező keretszámot bontanánk le, inkább ezt poli­tikai érvelés randjára emelik az alapszervezeti titkárok, hogy a­zért veszünk fel több értelmiséget mert nincs keret. Ezt elfogadom a gyakorlatban, de ez nem egy felülről kiadott politikai követel­mény. Itt megyei, járási, stb. követelmény, hogy a párttagnak al­kalmas, akkor lehetőleg kerüljön be a pártba, megfelelő megbízatá­sok, megfelelő teljesitése mellett, A szervezettséget és a különböző statisztikai adatokat illeti nem akarok belemenni, de néhány pontositó megjegyzés lenne a komplexebb rálátás igénye miatt, ami a 30 éven aluli fiatalok szervezettségét illeti, bár torz, nincs módon kimutatni, hogy a 30 éven aluliak­közül mennyi az aktiv kereső, vagy nem tudtuk, de az összes 30 éven aluliak közül 1.9 %-a párttag a megyében, Ami viszont repre­zentatív, hogy a munkásosztály szervezettsége a megyében 10.7 %-os, ez az aktiv keresőkhöz viszonyítottan, a parasztságé 10,8 %-oe az aktiv keresőkhöz viszonyított. Az egyéb értelmiségi és szellemi réteg szervezettségi szintjét te­kintve 32 %-os megyeileg, ez magasnak tűnik. A felnőtt lakossághoz viszonyitva a párttagság szervezettségi szintje a jelentésben a ösanzalakossághoz van viszonyitva, kimutatva a 7,6 %-ban, az aktiv keresőkhöz viszonyitva a szervezettség a megyében a 16.6 %-os. Az emiitett mutatók járásonként, városonként bizonyos értelemben eltérő képet mutatnak, ez a végrehajtás során érdemes lesz ele­mezni, mert mutatkoznak bizonyos indokolt, és kevésbé indokolt mulasztások is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom