MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1982

1982-12-01 VB_664 - 1982_VB 664/7

-6Dr. HARASZTI DÁNOS elvtárs: Néhány gondolatot vetnék fel; a jelentést jónak, reálisnak tartom. Egy dolog: melyet alá szeretnék húzni: a nehezedő feltótelek. Ezek a nehezedő feltételek a fiataloknak óletszinvonalpolitikáját érinti, és a legmesszebbmenőkig egyetértek azzal, hogy éppen ennek a fiatal nezedéknek kell, hogy szinten tartsa, sőt továbbfejlessze szakmai ismereteit. 25-30 évvel ezelőtt egy végzett orvosnak a tudása 10-12 év alatt évült el, ma egy végzett orvosnak a tudása 4-5 esztendő alatt elévül. Hasonló a helyzet más pályákon is, például a pedagógusoknál, ha másra kell hogy terelje a figyelmét a megélhetési gondra, problémára, akkor ebből az értelmiségből nagyon nagy veszteség származik a társadalom számára. Mi kedvező helyzetben voltunk bérezési rendszerünket illetően, meg tudtuk valósitani azt, hogy mindenkit ugy béreztünk, ahogy dolgozott. Ez sokakba ellenállást váltott ki, a párt munka eszközeivel, a parancsnoki munkával sikerült megértetni meggyőző szóval, bebizonyítottuk, hogy a fiatal kezdő már többet tett az "azstalra". A többéves munkát el lehet ismerni korppótékkal, jubielumi jutalommal, törzsgárda tagsággal, ós a szocialista elosztás elvéből is fakad, hogy mindenkit munkája szerint kell bérezni. Ezt a nehezedő feltételek miatt teszem szóvá. VÁRAINÉ ELVTÁRSNÜ: Három dologra szeretnék reagálni: Kardosné elvtársnő hozzászólásával kapcsolatosan: hogy a humán értelmiségnél hogyan segitik a vezetők a fiatalokat. írjuk is a jelentésben, hogy az egészségügy területén jelentkezik a presztiszféltés, szakmai féltékenység. Ezt a rendelkezésünkre álló anyagok is megerősitik, és a beszélgetések kapcsán a Békéscsabai Kórházban számtalan fiatal orvos elmondotta, hogy rossznéven veszi az osztályos főorvos, ha kutatómunkával is foglalkozik, vagy ha elméleti anyagot ir. Nem irja alá a dolgozatát, csak akkor ha ő is résztvesz a szerzők között - ez egy panasz kapcsán hangzott el, melyet vizsgáltam. Ezek egyedi jelenségek ugyan, de mivel sok helyről kaptunk ilyen jelzéseket, tehát innen vettük a példákat. Egészségügyi munkakörökből kaptunk ilyen jelzéseket. Pataki elvtárs felvetette a párttaggá nevelés kérdését. Azért fogalmaztuk be a feladatok közé - egyetértek a megfogalmazásával, hogy nagyon lényeges a követelmények megismertetése, az előkészítés. Az Orosházi Üveggyárban például fiatalok - hárman - párttaggá előkészités során, számba vette őket a pártvezetőség, menet közben ők maguk léptek vissza, mert olyan formális volt a velük való foglalkozás a párttaggá nevelés során, elálltak a szándékuktól. Csatári elvtárs emiitette az értelmiségi pálya elnőiesedését. Sajnos a pedagóguson kivül, amely 46 %-a, a müszakiaknaál is ez a helyzet - ugy fogalmazok, hogy sajnos - ,valóban 51 %-a nő az ország lakosságának, ugyanakkor a vezetővé válás folyamatánál ez is tényezőként közrejátszik. Haraszti elvtárs hozzászólását erősiteni szeretném. Nem akartunk sötét képet rajzolni, viszont valóban életszinvonal kérdésről van szó a pályakezdőknél, de még a fiatal értelmiségieknél is. A szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézetben dolgozó családos kutatók el-