MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1981

1981-01-14 VB_614 - 1981_VB 614/31

- 3 ­Néhol azonban e ajánlások még nem elég átgondoltak, vagy csak egy­két hetes akciókra, zsúfolt programsorozatokra szűkül, ami akadálya a folyamatosságnak. Jelentős segitséget adnak a mozgalmon belül folyó művelődési tevé­kenységhez a különböző városi, községi üzemi szocialista brigád­klubok . Kezdetben csak a vezetőképzést segitették, de ma már sok helyen a tagság közösségi művelődési bázisai, a közművelődési moz­galomra való felkészités keretei. A munkásbrigádok közművelődési mozgalma átfogja az egész megyét, se­gíti a brigádokon belül a folyamatos művelődés megelapozását. /7GU brigád/. Sokrétűsége, formagazdagsága, követelményszintje jó, de robléma, hogy több helyen nem vált mozgalommá, és formális elemein Ls kevésbé sikerült változtatni. Az 190O-^l-es tanévben a szakmunkás képzőkben is meghirdetésre került a mozgalom, mely segiti o leendő szakmunkások közművelődési szokásainak kialakulását. A munkahelyi művelődés anyagi és szellemi erői javultak az elmúlt ivekben. A kulturális alapok felhasználása célszerűbb lett. A ko­rábbi évekhez viszonyitva többet forditanak a dolgozók képzésére, művelődésére, kulturális feltételeik javitására. Azonban még min­dig alacsony az az összeg, amely a szociális - kulturális alapból a művelődést, a kultúrát szolgálja. /25-30 %/. Kevés az olyan üzem, ahol a közművelődési munkát szakember irányit­ja. A művelődési bizottságok létrejötte a személyi feltételeket to­vább javitotta, nőtt a függetlenített közművelődési felelősök száma, de számuk még igy is kevés, /az üzemek 30 %- ban/ '../ KÖZMŰVELŐDÉSI FORMÁK A MUNKAHELYEKEN A különböző munkahelyeken, munkahelyi közösségekben a közművelő­dési formák gazdagabbá, korszerűbbé váltak. Elsősorban a műv eltség §s a szakképzettség rangja emelkedett. A szakmai képzésre, a tanu­lásra az üzemek vezetői is egyre nagyobb gondot forditanak. Nőtt az érdeklődés a különböző szakközépiskolák irányába, ugyanakkor sokként a dolgozók általános iskolája iránt. Amig az előbbi tö- • rekvésörvendetes, az utóbbi helyzetbe nem nyugodhatunk bele, hiszen a fiatalok közel 20 %-a nem végezte el az általános iskolát. /1900-ban 321-en végezték el a dolgozók általános iskoláját és 5221­en jártak különböző középiskolába/.

Next

/
Oldalképek
Tartalom