MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1981

1981-11-18 VB_636 - 1981_VB 636/4

-3napirenden szerepelt. Egy mindenképpen jó dolog, hogy amikor a művészeti életben, a politikai életben a művészek ilyen-olyan megjelenésével találkozunk, Békés megyében egyértelműen azt mondhatjuk, hogy a művészek alapvető politikai magatartása, alapvetően helyén és rendben van. Az a jelzésünk, amikor*

5 marxista világnézet mélységének és meggyőződésének kérdésében a heterogenitást jelezzük. Ezt ugy szeretném aláhúzni, hogy megyénkben a politikai ellenzék a művészeink körében nincs. Azonban világnézeti elkötelezettségük az olyan sokszinü, heterogén, mintahogy erről a jelentésben is szóltunk. Ezt a heterogenitást a marxista világnézet mélységére értjük természetesen. Amellett, hogy megtalálhatók vallásos magatartású személyek is a művésze!; körében. Ami a fejlődés irányát jelenti, rendkivül fontosnak tartjuk, hogy megyénk művészeti élete egyre inkább kapcsolódik az országos vérkeringéshez. Ez az irodalom, a színházművészet, s más alkotóművészet területén is jelentkezik. Ami a munka további lényegét illeti, s itt elsősorban a műhelyek politikai munkája szempontjából nagyon fontos, hogy pártszervezeteinknek, irányitó pártbizottságainknak nagyobb figyelmet kell forditani ezekre a műhelyekre, az ott folyó politikai munkára, az alkotótevékenységre, a még elkötelezettebb alkotó munkára. Amikor itt a pártra utalunk - nevezetesen szóba került a Dókái Szinház - korábban a művészek körében a mi szervezettségünk nagyobb volt. A szinház azon szinházak sorába 'tartozik, ahol hosszú ideig együttműködő, mintegy állandósult közösség tevékenykedett, és körükben a szervezettség is magasabb volt. Nagyon sokan nyugdijba vonultak. Tehát megfiatalodott a Jókai Szinház tagsága és a fiatalok, akik azóta érkeztek döntő többsége pártonkívüli, ezért a feladat törvényszerűen adódik, hogy körükben ak pártnevelő tevékenységet nekünk erősiteni kell, amit öszsze kell kötni a megtartóképességgel, mert a fluktuáció azzal jár, hogy mire odajutnánk, hogy alkalmas lenne az illető a tagságra, esetleg már a debreceni, vagy a szolnoki, vagy a szegedi színházhoz szerződött. Mindenképpen ez egy nagyon fontos feladat, hogy a pártépitő tevékenységet erősitsük a művészek körében. A Jókai Szinház egészében a párt helyén van, végzi a tevékenységét, de a művészekre gyakorolt hatása a pártépités szempontjából nem kielégítő. Amit a Svéd elvtárs kérdezett a szinház jövőjét tekintve, magam részéről azt szeretném hozzátenni, hogy a gyulai szinház az mindenképpen szeretné megtartani azt a rangot, amit elért országosan a várjátékok sorában, ós különösen a magyar történelmi dráma szerepvállalások kérdésében. A művészi szinvonalat tovább akarjuk erősiteni, illetve meg kívánjuk tartani. Ugyanezt a feladatot állitjuk a Békés megyei Sokai Szinház elé is, hogy a művészi szinvonalat erősiteni kell, nem akarunk a kísérletező szinházak sorába felcsatlakozni, de mindenképpen igényként támasztjuk a magasabb művészeti követelményt a szinházzal szemben. Ennek alapját képezi az, hogy többek között Sik Ferenc országosan ismert rendező vállalkozott arra, hogy a két szinház együttműködésében a művészeti igazgatói szerepkört felvállalja és tevékenykedjen a Sokai Szinházban, ami a szinház tartalmi, müvészetpolitikai előrelépését is jelentheti, és kapcsolatának srősitésót oz ország művészeti életével, a szinmüvészet területén. A kulturális minisztérium a pénzügyminisztériummal együtt megoldotta a szinházak gazdasági gondjait, javult az anyagi feltételrendszer. Az anyagi lehetőségek racionálisabb felhasználása érdekében javasoljuk, hogy egy egységes irányítás jöjjön létre a Gyulai Várszínház és a békéscsabai Sokai Szinház között, ennek anyagi és szellemi vonzalmai lesznek. Nem egyszerű feladat, de barátkozunk vele. Ül