MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1980

1980-07-16 VB_602 - 1980_VB 602/8

A másik dolog, hogy természetesen ameddig a mi kukorica fajtá­ink élnek és termelhetjük, addig természetszerűen, viszont mi­vel a felujitás szempontéból , s most összekapcsolnám a szárí­tóüzemmel, ami most létesült, nekünk az intézetnek azért kellő biztonságra kell törekednünk. Had mondjam el azt a példát, hogy ebben az évben majdnem ugy jártunk, hogy nem tudunk termelni kukoricát, mert két fajtát vontak vissza 473 és a 483-ast, szárszilárdsági problémák miatt történt a visszavonás. Maradt egyetlen egy a 363-as. Viszont az elmúlt évek kukorica vető­mag termése olyan nagy volt, hogy gyakorlatilag a 363-asból is ami még élő fajtánk meg van 1981-re is a vetőmag. Most ugy fo­galmazok és ez az üzleti életbe nem igen megy azt hiszem külö­nösen az elkövetkezendő időben, az Árker, jóvoltából 363-as kukoricát csak mi termelünk az intézetbe, 60 hektár nagyságrend­ben. De nem azért mert szükség lenne vetőmagra, van tartalék, de az Árker, Vállalat ennyit nekünk biztosított. Majdnem kuko­rica nélkül maradtunk. Nagyobb biztonságra kell helyeznünk a saját vetőmegüzemünket, itt van a problémánk, hogy hol találjuk meg a saját anyag, illetve a biztonságos intézeti bevétel lehe­tőségét. E tekintetben, ehhez kapcsolnám azt, hogy részben, te­hát az amit a kukoricában bizonyos csökkenés bekövetkezik, mert a szaktanács nyilván leesik, 2000 hektár szarvasi fajtából most van 60,sőt a kooperációs fajtákból a Cibogai céggel együttműkö­dés keretében egy 300 hektár 303-as, ami még termesztésben van, ami még az intézethez is kapcsolódik. Ez most a telülete az in­tézeti érdekeltségi fajtáknak. Ezen túlmenően tovább kell lép­nünk, mert a vetőmag üzemben a termeltetés jelent pótlást, a kukorica csökkenéssel szemben. Ezen túlmenően mi ezzel számot vetettünk a fűmag termesztésben kb. 82-ig el kell érnünk, hogy a hazai "elit" vetőmag termesztést szarvasi fajtákkal tudjuk biztositani. És az Alföldi Gyepvetőmag termelési rendszerrel kialakult kapcsolatunkban ez lehetséges is. Ezt kell elérnünk, a feldolgozása is mostmár a vetőmagüzemben lehetséges. Nemcsak ezt kell feldolgozni a fümagből, az idén a rendszerrel kapcso­latosan elsőfokú, de a rendszerben termelt szaporulati fokot is feldolgozni. Ezen túlmenően olyan lehetőségünk van, hogy az olajtöknél, ami szintén 3-as keretében megy az intézetben, eb­ben az évben megduplázódott a vetésterülete, és a nyugat-német cég által előrejelezve, valószinü, hogy ez még kb. szintén egy 500 hektárra nő, ami nem nagy területű növény 1000 hektár, gyógy­növény, még további 500 hektárral nő. Ez gyakorlatilag az inté­zet bevételét növelné és az intézet olyan szerződést kötött, a­mit már a MÉM is jóváhagyott, a jövőben vatőmagtermesztéssel is foglalkoznánk az olajtök vonatkozásában. Tehát a vetőmag ellá­tás is a mi feladatunk lenne. Eddig a nyugat-német cég adta a vetőmagot. A rizs vonatkozásában, az idén elismertek egy fajtát, tehát gya­korlatilag a kisparcellás kísérletekbe lényegesen kevesebb ter­mést adotf,a fcjtakisérleti üzemeknél, a nagyüzemeknél mindig nagyobbat. Az előzetes elismerés ennek a fajtának szól. Reméljük, hogy ez az előzetes elismerés állami elismeréssé fejlődik, mert tulajdonképpen a nagyüzemi eredmények bizonyították a fajtának a létjogosultságát. Van is most fajta igéret, ós a rizsnél sajnos a probléma sokkal széleskörű, mint a fajta, meggyőződésem, hogy a bejött szakértők teljes mértékben egyetértenek velünk, ami a mi kutatási eredményeink, tulajdonképpen elég szegényesek a mi feltételeink a rizstermesztésben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom