MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1980

1980-04-09 VB_594 - 1980_VB 594/10

-g_ gyobb a felelősséggé, mint bárhol másutt az országban /mind az iparban, mind a mezőgazdaságban/, és ezt hangsúlyozni kell min­denütt, főleg tenni kell érte, hogy az átlagos felelősség bir­tokában többet tegyünk az eddiginél is a népgazdaság asztalára. 2./ Két év nem elegendő ahhoz, hogy általános következtetéseket vonjunk le a mezőgazdaságban lezajlott fejlődésről. Ahhoz ele­gendő, hogy bizonyos tendenciákra felhivjuk a figyelmet. A leg­döntőbb eredménynek azt tartom a március határozat óta eltelt i­dőszaknak, hogy a gazdálkodási szemléletben változás történt. Ezalatt értem a mennyiségi és minőségi változást, a gondolkodás­ban, értem a költségekben való gondolkodást , a tartalékok feltá­rásában és hasznosításában való jobb gondolkodást. Mindezeket Kiss elvtárs a kiegészítőjében konkrét tényekkel is bizonyította. G ulavári elvtárssal egyetértve, szerintem is többet tettünk, a márciusi határozat végrehajtásáért, mint amit a beszámoló emlit. Ez nem jelenti azt, hogy mi megnyugodhatunk. Óvva intek mindenkit attól, hogy valamiféle hurrá hangulatban értékeljük az elmúlt két esztendőben végzett munkát, de szégyenkeznivalónk sincs. 1979-es esztendőben például kukoricából a megye történetében soha annyit nem termeltünk, búzából sajnos nem jött be az elképzelés, mely döntően természeti problémák miatt ált elő. A jelentésben szó van a differenciálódásról. Ez sem a régi érte­lemben vett differenciálódás. Vannak gazdaságok, amelyek az eddi­ginél is többet produkálnak, de akik elmaradtak, azok is többet produkáltak, mint például ezelőtt 5 esztendővel. És ne egy évet vegyünk alapul, mert ezek veszélyes dolgok. Huzamosabb időszakot kell alapul venni ós tekinteni. Itt sincs mozdulatlanság a diffe­renciálódásban . Szóba került az alaptevékenységen kívüli tevékenység. Meggyőződé­sem - és a Politikai Bizottság uj határozata is utal erre -, s osz­tom a Pol.Biz. állásfoglalását, hogy különösen azokban a szövetke­zetekben, ahol már nem lehet egyszerűen vetésszerkezetet sem, meg termékszerkezetet sem módosítani, mert nincsen búza meg naprafor­gó. Ennél már egyszerűbb vetőszerkezetét nem lehet csinálni. Te­hát nincs más kiút ezekben a szövetkezetekben, mint a mellék- és segédüzemágak fejlesztése. Lehet, hogy van olyan szövetkezet, ahol ez 70 százalék lesz, s lehet, ahol 10 százalók lesz, szövetkezete válogatja. Ezek a szövetkezetek nem fognak megélni csak az alap­tevékenységből /főleg a Körös-menti termelőszövetkezetek. Ezeknek a termelőszövetkezeteknek párt, gazdaságvezetőinek, szakembereinek is keresni kell a lehetőséget a problémák megoldására, jöjjenk, s mi támogatjuk őket. Roppant nehéz helyzetben vannak, részben a ta­lajtípusok miatt, részben a csapadék rossz megoszlása miatt, stb. Az a baj, és emlékeztetni szeretném a végrehajtó bizottságot, hogy korábban volt egy döntésünk, hogy a megyei tanácsnak ki kellett volna dolgoznia egy olyan javaslatot, amely konkrétan ezeknek a termelőszövetkezeteknek mellék- és segédüzemági tevékenységét szor­galmazta volna. Csak ebből nem lett semmi. Az érem másik oldala, hogy ezeknek a termelőszövetkezeteknek, párt, gazdasági vezetőinek szakembereinek keresni kell a lehetőségeket. Messzemenően támoga­tom azokat, akik ésszerű kockázatot vállalnak. Kockázat nélkül ma már nem lehet élni. A kiegészítőben ezt különös részletességgel kel lene tárgyalni, nélkülözhetetlen, főleg az északi területen. Ez 120 ezer nektár a megyében. Nekünk szükségünk van erre a földre is. Nem beszélni kellene, hanem valamivel többet tenni. Azokban a szövetkezetekben, ahol gondokkal küzdenek, el kellene vinni ő­ket olyan kszövetkezetekbe, ahol azt jól csinálják. Nem kell elvin­ni őket Jugoszláviába, Angliába, hanem megyén belül, ahol kitűnő­en dolgoznak. Ebben a tekintetben határozottabban kellene nekünk /^ í*6

Next

/
Oldalképek
Tartalom