MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1980

1980-02-27 VB_592 - 1980_VB 592/16

tételezem, hogy van. Tudom, hogy ez uj intézményrendszer, de én azt tapasztalom, hogy sorban felállnak és mondják: a gyulai tanácstagi csoport nevében, és sorolja a dolgokat. Bizonyos értelemben korlátozza a gyulai tanács többi tagjainak a véleményét. Ez a személyes véleményem, nem azt mondom, hogy ez jelentésbe való. Az anyagban a krónikusan gyenge termelőszövetkezetek ügyéről élesebben, erőteljesebben szólnék. Most elkezdődött egy folyamat, azt végig kell vinni. Van a megyében - nem tudnám most pontosan megmondani hány termelőszövetkezet. Hármat rendeztünk, de még legalább hatot rendezni kell. Ezt élesen meg kell fogalmazni,mert az állami támogatás nélkül nem megy. Amit egyébként a Titkárság határozata is tartalmaz. Azt mondom, hogy a statisztikai adatokat még egyszer nézzük meg annál is inkább, mivel tegnap kaptam meg a legújabb jelentést mely előzetes - 441 ezer, most 435 ezer. A könnyűipar aránya is szóba került. A statisztikával lehetőleg pontosan bánjunk, és politizáljunk a statisztikával is. Nem azt mondom, hogy valamiféle uj anyagot kell csinálni, de azt mindenesetre kérem Gyulavári elvtárs, hogy ugy vélem: rendkivül hasznos vélemények hangzottak el a vitában, amit érdemes megszívlelni, és az anyag véglegesítésénél hasznosítani. Ilyen például, amit Csatári elvtárs felvetett az üveggyári rekonstrukció, mely Ábrahám elvtárssal annak idején egyeztetve lett, már két-három évvel ezelőtt. Amikor Ábrahám elvtárs kifejtette abbéli véleményét, ha valahol indokolt a rekonstrukció, akkor az Orosházi Üveggyárban az, mert a dollárkitermelés, az export, tőkésexport termelése is, a piacai is olyanok, hogy ha nem fejlesszük ezt az üzemet, kiszorulunk a tőkés piacról, melyből az országnak is nagy kárai származhatnak. Ez olyan dolog, amely egyeztetett, és erre gondolok, amikor mondom, hogy azok szerepeljenek, amiben már korábban megállapodtunk. Főiskola! Én elvtársak ellene vagyok. Megmondom, hogy ez teljes illúzió, a központi felfogás ellenkezője. Az a központi felfogás, hogy az ország tele van rakva, és egy ilyen kis ország nem bir el ennyi vidéki főiskolát, meg egyetemet. Csak azért, hogy főiskolánk legyen, és nem tudjuk megindokolni, akkor minek irunk ilyet a jelentésbe. Én nem tudom megindokolni, hogy milyen főiskolát telepítsenek ebbe a megyébe. Nekünk van Szarvason egy óvónőképzőnk, amely 5 megyére beiskoláz , van egy debreceni agrártudományi egyetemnek egy kihelyezett kara, más nincs. De, azt meg kell indokolni, hogy milyet kérünk, és mire kell nekünk a főiskola. A szarvasi önálló, és jól működő főiskola volt, s nekem az fájó pontom, hogy elvitték Debrecenbe. Azóta vannak a bajok, amióta az agráregyetemhez hozzácsatolták. Állitom, legalább olyan szinvonalas oktatás folyt annak idején, mint most. Ezt ugy vetem fel, mint elvi kérdést: ha mi főiskolai igénnyel lépünk fel, akkor meg kell indokolni, milyet, és miért kérjük. Csak azért, mertmás megyében is van, nem lehet főiskolát telepiteni. A szükségletekhez kell igazodni. Szóba került a közoktatásnál: valahogy ezt is érzékeltetni kellene, mert most ujabban a tv-ben, rádióban, sajtóban kitalálták azt, hogy azok a megyék, akik körzetesitettek, milyen ostobaságot követtek el. Elvtársaim! A 60-as évek elején agitprop. osztályvezető voltam. Az úgynevezett hármas törvényt a közoktatásról tessék elővenni, amelyik előirta a körzetesítést. Mi belementünk ebbe,