MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1979

1979-11-08 VB_584 - 1979_VB 584/8

7 ­annak rendje és módja szerint, hogy politikai oktatásben részt vett, különböző feladatokat kapott, büszke odáig, hogy a pártba került, kétletm, hogy mindenki az, de engem ez za­var, hogy én ezt kétlem, de ha a zömmé ilyen, hogy büszke arra, hogy fiatalon odakerült, akkor azt hiszem a pártból való kilépésüket szerintem borzasztó nagyitóval kellene meg­vizsgálni. Hogy hol ki, milyen testület az, amelyik hibát vétet. Mert hiba az, ha valakit felveszünk és nem érett meg a párttagságra. Még mindig az élcsapat-jellegnél tartok ugy érzem. Mert ez a fiatal valahol példa kell, hogy legyen a fiatalok körében. Én a folyamatosságot nem érzem, és a vég­eredményt nem érzem. Én nagyobb ügyet csinálnék abból, ha egy fiatal, aki ugy a 2o-3o év között a pártból akár kilép, akár pedig kikerül, mert olyan magatartást, olyan munkát végzett, En ettől sokkal következetesebb, és sokkal eredmé­nyesebb munkát várnék a jövőben. Egy kicsit ugy érzem, hogy a tanulók párttag-felvétele - a középiskolai tanulókra gondolok - én azt hiszem egy kicsit erőltetett, én formainak érzem, kimerem jelenteni, hogy 18 éves korban nem értek vele egyet. Nem érzem 18 éves korban a mi politikai nevelésünk mellett, elég éretteknek a 18 éves fiatalokat arra, hogy párttag legyenek. S a főiskolán ennek nyoma sincs ennek a folytatásnak, A főiskolákon' ilyen irányú törekvés, ilyen irányú tendencia nincs. Aki a középiskolában párttag lett, a főiskolán oda se figyelnek arra, hogy ebből az emberkéből mi lesz. Elég sok pályakezdővel kezdtem ahhoz, hogy merjek nyilatkozni. NÉMETH ELVTÁRS; Kedves Elvtársak! Vitára inspirált itt több hozzászólás, a Kardosné és a Bartyikné elvtársnők hozzászó­lása. Igaz amit elmondtak, különösen az alkalmazotti és egyé párttagfelvételekkel kapcsolatban, de engedjék meg, hogy azt mondjam és vitatkozzak, hogy nem ezt tartom a legfontosabb kérdésnek.AKár az élcsapat-jellegről, akár a tagfelvételről van szó, ugyanis egyértelmű, hogy a Magyar Szocialista Mun­káspárt munkás párt, annak nagyon örülünk, hogy minden ér­telmiségi, alkalmazott kötődik a párthoz, érzelmileg köze­ledni akar hozzá, ez a legjobb nekünk. Hiszen a párt is hozzájárul ahhoz, hogy ilyen értelmiséget neveljen ki magá­nak. Ez nem következménye annak, hogy párttagok is legyenek. Szó esett itt a hátrányos megkülönböztetésekről. Ez igy nem igaz, nem szabad kimondani, hiszen az értelmiségiek, a lete­lepedő értelmiségiek ha nem munkáslakás akcióban, de letele­pedési segélyt kapnak, egyéb vállalati kedvezményt és támo­gatást. Ezt sem szabad kimondanunk, mert hiszen ezek a ked­vezmények élnek és rájuk is vonatkoznak. Az sem igaz, hogy egyetemi és egyéb felvételnél hátrányos helyzetbe kerülnek azok, akik .munkásból lett értelmiségiek gyerekei jutnának be. Azt hiszem arról van szó, az úgyneve­zett értelmiségi dinasztiák megszüntetéséről vagy az állan­dó felfrissítéséről van szó inkább, hogy fizikai munkás-pa­raszt gyerekek kerüljenek be az egyetemre. Én ilyen szemszög bői nézném elsősorban. Az sem követelmény, hogy az alkalma­zottak és az értelmiségiek többsége párttag legyen. Kötődjön a párthoz, érezzen vele együtt, dolgozzon ugy, ahogy a párt politikája megköveteli, én igy látom ezt a kérdést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom