MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1979

1979-11-08 VB_584 - 1979_VB 584/4

ezt az anyagot, más fórumon is majd elemezni, értékelni kell, azért, hogy a hasznositás hatékonyabb legyen. Az első oldalon a párttagság felkészítésére vonatkozó részt szeretném erősiteni, azzal, még akkor is, ha olyan gondjaink, problémáink vannak, amelyre válaszadásában utalt a Csaba elvtárs. Tehát a párttag jelöltek felkészítése lényegesen jobb az elmúlt években, mint az azt megelőző években volt. Itt kiemelném a pártcsoportok ilyen irányú nagyon aktiv, célirányos tevékenységét, ami jó pár termelőüzemben tapasztalható, de ugyanúgy ki kell hangsúlyozni a KISz-bizottságok ilyen irányú tevékenységét, a KISz-alapszervezetek ilyen irányú tevékenységét és a KISz-bizottságon azoknak a párttag fiataloknak a nagyon jó munkáját, akik pártmegbizatásként kapták a KISz-fiatalok körében végzett munkát. Ez mindenképpen segiti az alaposabb előkészitő munkát és nem véletlen az, hogy az elmúlt időszakban növekedett jelentősen azoknak a fiataloknak a száma,akiknek az ajánlói a KISz-alapszervezetek voltak és ez egy nagyon jó dolog. Néhány évvel ezelőtt lényegesen rosszabb számról tudtunk számot adni a végrehajtó bizottsági ülésen. Egy másik probléma, ami a feltett kérdésemhez kapcsolódik, az elvándorlásoknak az ügye. Ebből a rövid megfogalmazásból nem tűnik az ki, hogy alapvetően milyen okok játszottak itt közre, bár a válaszadásában Csaba elvtárs erre utalt. A válaszadásból az kitűnik, hogy a Tsz-ek felé visszaáramlással is találkozunk, az ipar területén bizonyos elvándorlásokkal találkozunk, hisz ez talán a megyei sajátosságból is adódik,, hogy nem minden ipar területén találják meg a szakemberek a számitásukat. A véleménynyilvánításommal kapcsolódnék ehhez, hogy van olyan tapasztalatom, még mindig nem eléggé célirányosan foglalkozunk a megyén belül a továbbtanulóknak a kérdésével. Nem eléggé vizsgáljuk azt meg, hogy itt a megyében mely iparágak területén, mely vállalatoknál, vagy mely intézményeknél milyen jellegű szakemberekre lenne szükség. Nem foglalkoznak az üzemek sem, hivatalok sem kellő-képpen ezzel, nem segitjük a pályaválasztás előtt álló fiatalokat abban, hogy itt perspektívát tudnánk számukra mutatni, nyújtani és körvonalaznánk azt, hogy milyen felsőfokú intézményben lenne jó, ha továbbtanulnának és nem használjuk ki a társadalomi ösztöndijak lehetőségét sem arra, hogy idekössük és ne-talántán a lakástámogatásukat is jobban, ütemesebben oldanánk meg. Minden bizonnyal a magasabb végzettségű szakember látná a perspektívát, akkor kevesebb lenne az elvándorlás, célirányosabban, jobban tudna kötődni megyénkhez és elég baj az, később fogjuk érezni ennek a hátrányát, hogy a szakemberek egy része elvándorol megyénkből. Az elvándorlásnak vannak természetes alapjai is, ezek a férhezmenés, szülőkhöz való visszaköltözés, de az már nem természetes, hogyha nem találja meg a számitását, nem találja meg a jövőjét, nem találja meg helyét abban a megyében ahonnan indult, ahonnan származott, mégis a szülőföldnek a pátosz nélküli kötődése mégis nagyobbnak kellene, hogy legyen. Ehhez az kell, hogy érezze a fiatal, hogy számitanak rá, hogy igénylik a munkáját és abban a szakmában, amit ő végez tudja majd távlatban is tudja végezni tevékenységét, erre jobban oda kellene figyelni,