MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1979

1979-10-24 VB_583 - 1979_VB 583/5

- A- Persze természetesen ez nem máról-hónapra megjelenő dolog, ezzel számolni kell. A negyedik ilyen megjegyzés, hogy a különböző szolgáltatási ágazatokban, amelyek jelentősek, a közlekedés, kereskedelem, stb. munkaerő-igény az nem csökkent ebben az ágazatban, hanem tovább növekszik. Ha viszont ezzel szemben megnézzük a forrásokat, akkor azt tapasztaljuk, amit emiitettem, a szaporodási oldalról csak egyszerű újratermelésről van szó, másrészt azt tapasztaljuk, ez erre az évre egy figyelmeztető jelzés, hogy Békés megyében is megállt a munkaerő-elvándorlás a mezőgazdaságból. Eddig ez minden évben volt megszakitás nélkül, persze mindig csökkenő számban és arányban, de most már azt tapasztaljuk, ez megállt. Az a munkaerő-mennyiség ami jelenleg van a mezőgazdaságban azt mondhatjuk szükség van, most van ennek egy másik része, amiről az Apáti elvtárs beszélt, ez egy átlagos időszak és vannak úgynevezett holt munka időszakok, tehát a téli időszak, mikor viszonylag a munkaerőnek egy része nincs kihasználva. Azt tapasztaljuk, hogy a női munkaerő is, mi félve fogalmazzuk meg, egyre kevesebb a korábbihoz képest, ami rendelkezésre áll ma is, tehát kiváltható lenne tényleg a termelőfolyamatok számára, különböző vele és a családdal kapcsolatos feltételek hiján nem tudjuk igénybe venni, tehát a kérdés a végén fogalmazódik meg. Tehát nincs más hátra, mint a meglévő munkaerővel ugy bánni, ugy foglalkozni, hogy az elegendő legyen egy megnövekedett követelményhez. Mire gondolok itt, különösen, tehát azon az általános fogalmazáson tul, hogy ésszerűbben bánni és gazdálkodni a munkaerővel többek között. Ma már ott tartunk, hogy egy-egy munkafolyamatot végző ember ha több munkafolyamathoz, mondhatnám szakmához értene, akkor maximális lehetne a kihasználás. Tehát ma már nemcsak ilyen jellegű, nemcsak céljellegű, szűk céljellegű szakképzést kell biztosítani, hanem szélesebb körű, tehát több szakmához, magyarul egy-egy gépről ülhessen a másikra, az egyik munkafolyamatról áttehető legyen a másikra, körön belül, tehát most nem az üzemek közötti kooperációra gondolok, hanem üzemen belülire. Most egy másik ilyen rész, bár azt irja a jelentés is és tényleg van is erre sok példa: a teljesítménybérben dolgozók aránya, száma növekszik, azonban mondjuk meg őszintén, tovább volna növelhető, hogyha az üzemi vezetés, a vállalati vezetés, a szövetkezeti vezetés e tekintetben az egész ösztönző rendszerét jobban ez irányba állitaná, alakitaná. Mindenekelőtt bérekkel, mert hiszen ez anyagi ösztönzés. Most a béreknek és a különböző juttatásoknak, erkölcsi, morális elismeréseknek, stb, ezeknek a tényezőknek fokozottabb igénybevételére szükség van. Továbbá az üzem és munkaszervezés, szóval van egy hiedelem, hogy készitettek egy tervet, a terv realizálása megtörtént, s akkor megnyugszik mindenki, hogy eleget tettünk a határozatnak. Ugyanis, mint ahogy a termelési folyamatok állandó mozgást, változást eredményeznek, ugyanigy nem lehet az üzem- és munkaszervezést sem befejezettnek tekinteni. Igaz, az alapkérdések ritkán változnak, de mondhatni sokszor naponta hozzá kell igazitani a munka- és üzemszervezést a követelményekhez, mert ez nem öncélú dolog, hanem a munka hatékonyságának fontos tényezőLEVÉLTAR