MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1979

1979-06-06 VB_574 - 1979_VB 574/23

- 2 Országos viszonylatban minden egyes lemélyitett kutatóméter a ráfordított összegnek mintegy tizszeresét eredményezi az ipari készletnövekedés értékében. Békés megyében nem sikerült az utóbbi időben ilyen átlagos készletnövekedést elérnünk. Az eredményesség biztosítása érdekében növeltük ezen a reményteljes területen, a lehetőségek határain belül mind az előkutatás, mind a fúrásos kutatás terjedelmét. A kutatás eredményei nyomán emelkedett a megye kőolaj-és földgáztermelése és a megyében felhasználásra kerülő vezetékes és palackos földgázellátás is. Nem teljesen kielégítő még a megyében az ÁFOR termékforgalmazása, mert pl. 1978-ban az I kútoszlopra eső havi 64 ezer literes átlagforgalom elmarad a 84 ezer literes országos átlagtól. Ezen feltétlenül javítani fogunk, hiszen az ÁFOR távlati fejlesztési tervében l99o-ig - szerepel a megyében egy uj elosztótelep építése és az országos terméktávvezeték hálózatba való bekapcsolása. Ebben a tervidőszakban még növeljük a j-öl tőállomások számát 6 kútoszloppal és 155 m3 tárolótérrel. 1/ A szénhidrogén kutatás helyzete és távlati lehetőségei Békés megye területe 5632 km2, az ország kutatásra alkalmas területének kb. 7,3%-a. A megye szénhidrogén kutatás szempontjából két kutdtási tájegységen belül fekszik: északi része a Kőrös-Berettyó vidék, déli része a Békési terület. A fúrásos kutatás Tótkomlóson kezdődött meg 1941-ben. Azóta 1979 január l.-ig 687,4 em kutatófúrás és 295,7 em termelőfurás mélyült le a megye területén. Ez az országos szénhidrogénfurási terjedelemnek mintegy 9 %-a. Kutatófúrásokkal legjobban feltárt része Pusztaföldvár-Battonya térsége, - mélyföldtanilag az u.n. Pusztaföldvár - Battonya rögvonulat - ahol a korábban megismert Pusztaföldvár,- Pusztaszőlős, Tótkomlós, Battonya, Mezőhegyes, Végegyháza, Battonya Kelet és Kaszaper Dél jelentősebb kőolaj-és földgáz előfordulások helyezkednek el. Az emiitett szénhidrogén felhalmozódási zónától északi irányban körivszerüen terül el az u.n. Békési-süllyedék, 5-6ooo m vastag neogén üledékekkel kitöltve. Itt a medencealjzat lényegében még ismeretlen, de a közelmúlt évek fúrásos kutatási eredményei nagyobb kiterjedésű mezozoos képződmények létezését valószínűsítik, ami egyúttal - az ujabban megismert paleozoos metamorf összletekkel együtt - nagyobb szénhidrogén felfedezés! perspektívát is jelent. A Békési süllyedőkből a már emiitett és főleg mezozoos korú kőzetekből álló medence-aljzat észak felé fokozatosan kiemelkedve sekélyebb mélységekbe kerül. Ezekre a magasabb szerkezeti helyzetű, l5oo-35oo m mélységek közötti északnyugati és főleg északkeleti peremvidékek feltárására összpontosultak kutatásaink az . /.