MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1979

1979-05-09 VB_572 - 1979_VB 572/3

2./ Nemcsak Békés megyére jellemző, ami Békéscsabán és néhány más helyen a Sütőipari Vállalatnál tapasztalható: hogy nagysúlyú kenyereket gyártanak, felszabdalva kerül a polcokra, s kénytelen az ember annyi kenyeret vásárolni, ahogyan ki vannak mérve, s 1-2 nap után felét kidobják, igy nagy a pazarlás. Ennek elkerülése végett helyesebb lenne kisebb sulyu kenyereket gyártani - igaz, hogy ez a sütőipari vállalatnak megterhelést jelentene -, azonban higiénikusabb lenne, s hozzájárulna a kulturáltabb árusitáshoz, a pazarlás elkerüléséhez. 3./ Alapvetően nem beruházás kérdése - meggyőződésem -, hanem szemlélet, odafigyelés és bizonyos fokú bér-téma. Nem minősíthető állapot, amely a vendéglátó egységeknél az illemhelyeken tapasztalható. 4./ Nem tudom hány vendéglátóipari egység kapott felmentést, illetve engedélyt a reggel 9 óra előtti szeszes ital kimérésekre - idegenforgalmi szempontokra való hivatkozással. Magam részéről megkérdőjelezném ennek szükségességét, vagy legalább is a szezon idejére, nem pedig egész évre kapnák ezt az engedélyt. Ez a randalirozásnak is teret nyit. 5./ A jelentés is emliti a nagykereskedelmi vállalatokkal kapcsolatos problémát. Nem volna-e járható ut egy olyan megoldás, hogy folyamatosan, hosszabb távra kidolgoznának egy társulásos rendszert, hogy ÁFÉSz-ek, kereskedelmi lerakatok a gyártó cégektől szereznék be az árucikkek jelentős részét. Lényeges ellátási cikkekre gondolok elsősorban. Dr. HARASZTI JÁNOS elvtárs: A jelentéssel egyetértek, mely jól tükrözi a helyzetet a kereskedelmi ellátás tekintetében, és felveti a problémákat is. Amit a jelentés a második oldalon felvet, teljes mértékben helyeslem, például a szállitók részéről a kivételezéseket, mely a közhangulatot is negativan befolyásolja. Továbbá a monopol-helyzetben lévő vállalatok problémája. A megyében szóba sem állnak, s nem is állhatnak a termelő vállalatok a megye kereskedelmi szerveivel, mert a monopolhelyzetben lévő nagykereskedelmi vállalat felbontja a szerződést. Emiatt Békés megyéből vagonokban szállítanak árut, ugyanakkor tehergépkocsival Békéscsabára szállitanak. Ezek felesleges utak, s népgazdaságilag, társadalmi tulajdon védelme szempontjából sem kivonatos jelenségek. A második oldalon felvetett gondolatoknak a negyedik oldalon lévő feladatok első pontjában erőteljesebben kellene, hogy tükröződjenek. Továbbá: a vásárlók érdekében tovább szükséges javitani a belső ellenőrzést. Gyulán például egyetlen boltban 1 millió 250 ezer forint többletet hoztak létre a vásárlók megkárosítása utján. Nehéz annak a megállapítása, hogy ebből mennyi volt a megkárosítás, és mennyi a természetes utón létrejött többlet. Még jó néhány példa tanusitja , hogy a kereskedelmi-, vendéglátóipari vállalatoknál a belső ellenőrzés továbbra is nagyon fontos feladat . Dr. SZABÓ SÁNDOR elvtárs: Ellenvélemény nincs az elhangzottak és közöttem. Csupán a problematikát szeretném érzékeltetni, amiről Enyedi elvtárs is beszélt. Jogosnak minősitem, hogy a választék-