MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1979

1979-03-28 VB_569 - 1979_VB 569/11

-lónak és éppen ezért nem egységesen tárgyalják. Mivel a kiegészítések meggyőznek arról, hogy az anyagban foglaltak reálisak, arra a következtetésre lehet jutni, a politikai nevelő munka a pártszervezet segítségével jó utón halad. Az anyaggal kapcsolatban el kell mondjam a Főiskola munkájáról, azt hiányolom, ami általában is hiányosság, a párt és a világnézeti képzés, nevelés feladatainál és módszereinél nem tárja elő, hogy hogyan. A Marxizmus-Leninizmus Tanszékre támaszkodva ennek meghatározó a szerepe. Az egységes szemlélet és politikai rendszer nem teljes az intézményben,de azt, hogy ebben mint kivannak tenni, ezt nem érzékeltem az anyagban. Az oktatás-centrikusság a jellemző, az oktatás centrikus, s nem biztos, hogy megfelelő partnerek tudnak lenni ott ahová az élet szólítja Őket. A jellemző: az elméleti oktatás az magas szintű, de azon tul a nevelésükben, neveltségükben milyen eredményeket érünk el? Azt hiszem ezen a területen előbbre kell lépni. CSATÁRI ELVTÁRS: Tisztelt Végrehajtó Bizottság, mivel Várainé elvtérsnŐ kiegészítésével egyetértettem ezért nem kívántam felszólalni, de Bartyikné elvtársnő tett néhány megjegyzést és ez ösztönöz. Utána ellenőriztem a leírtaknak. A második oldal jól visszatükrözi az oktatás és a nevelés kapcsolódását. Ugy alakítják ki a tennivalókat, hogy a Marxizmus alapjai a különböző szaktárgyak alapjai időrendileg is kapcsolódjanak egymáshoz. Ezt nagyon helyesnek és okosnak tartom, alapját adja az egész munkának, mert miközben azt mondjuk oktatunk, nyilván nevelünk is. Az a tanár, nevelő aki a különböző szaktárgyat nem tudja kapcsolni eleve az oktató-nevelő munka csődöt mond. A leírtak alapján is, a kapcsolódás jó. Két megjegyzést szeretnék felvetni: 1./ Az ifjúság milyen fő kérdéssel foglalkozik, mik foglalkoztatják Őket és a tanári kart. Ezzel összefüggésben javaslom a feladatokba is felvenni. Meggyőződésem, bizonyos befeléfordulás, bizonyos közömbösség jelentkezik a hallgatóknál. Ha gyorsabban reagálunk ezekre a kérdésekre, akkor ezeknek a fiataloknak a számát csökkenteni tudják és helyes irányba tudjuk őket befolyásolni. A pártszervezetnek és az iskolai vezetésnek kell időben választ adniok a kérdéseikre. 2./ Ez a politikai és társadalmi életbe való beilleszkedés a tanároknál hogyan valósul meg? Jobban be kellene "mártani" a politikai és társadalmi tevékenységbe a testület egyik-másik tagját, aránytalan a politikai, társadalmi kérdésekkel való foglalkozás, ez egyrészt iskolán kivül jelentkezik. Az elmélet és a gyakorlat kapcsolatára szeretnék utalni, amiben van fejlődés az utóbbi időben, de ezzel teljes értékű. Az iskola kisugárzása, tevékenysége legyen hatékonyabb mennyiségben és minőségben is. MATöS ELVTÁRS: Egy gondolatot arról, amit a Bartyikné elvtársnő felvetett, hogy az oktatás centrikus. Öt oldalas anyagot irni arról, hogy milyen a politikai képzés helyzete, feladatai, ehhez elég gyakorlottnak kell lenni az embernek, mi hozzávagyunk szokva a hosszú beszédhez. A nevelés az a képzéssel együttjár, az az oktató aki nevelni nem tud az nem alkalmas arra, hogy oktató legyen. Együtt kell az oktatást és a nevelést végezni. A mi tennivalónk valamivel eltér a többségtől, mi nemcsak elméleti, gyakorlati oktatást kartunk. A Csatári elvtárs által elmondottakkal egyetértek, jobban ki kell még sugározni az iskolának a megyében^és az országban is. Ezem még javítani való van. ^-"^d^^ l\