MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1979

1979-03-14 VB_568 - 1979_VB 568/5

RÁTKAI ELVTÁRS; Tisztelt Végrehajtó Bizottság! Köszönöm, hogy raeghivást kaptunk erre az ülésre. A téma, ami itt napirenden van nemcsak emiatt izgalmas, mert működési területünk szűkebb köreit érinti, hanem társadalmi jelentősége különösképpen nyilvánvaló a mai időkben. Arra gondolok, amire a XI. kongresszus határozata, a programnyilatkozat felhivta a figyelmet: a tudati tényezők növekedésének jelentőségére. Az a helyzet, ami a magyar társadalom fejlődósében, kiváltképpen az utóbbi évtizedben kialakult; az intenzív fejlődés időszakában való áttérés; a fejlett szocialista társadalom időszakába való áttérés a magyar művelődésügyet is sok szempontból uj helyzetbe hozta. Más követelményekkel, más szükségletekkel kell szembe nézni kulturális, művelődési területen is. A társadalmi szükségletek módosulásáról, változásáról szeretnék néhány dolgot megemlíteni. 1./ Amit a jelentés is jól tükröz; hogy a gazdaság, kiváltképpen a gazdaság korszerűsítése, hatékonysága javitásával a követelmények parancsa társadalmi méretekben megnövelte a tudás, az ismeretanyag, kiváltképpen a szaktudás jelentőségét, társadalmi presztízsét a magyar társadalomban. Az emberek egyre jobban érzik annak szükségességét, hogy műveltebbek, szakképzettebbek legyenek. 2./ Ugyancsak a társadalmi szükségletek változásét jelzi a kultúra iránti igényt. Mind a belpolitikai, mind a nemzetközi élet alakulása megnövelte a politikai kulturáltság fontosságát a magyar társadalomban. Belpolitikai vonatkozásban - különösképpen a szocialista demokrácia kiterjesztése következtében egyre tübb és több ember kerül napról napra olyan helyzetbe, hogy politikai kultúráját, felkészültségét ilyen vagy olyan fórumokon a gyakorlatában is működtetni tudja a demokratikus intézmények jóvoltából. 3./ További nagyon fontos tényező, amely a kultúrára is hatással volt, ez a társadalmi életmód változás, ami az utóbbi évtizedben erősödött fel különösképpen. Az urbanizációtól kezdve a művelődési szokások változásáig, a lakáskörülményeket, életszinvonalat is beleértve, látjuk, hogy az emberek életkörülménye, életmódja más helyzetbe hozta az embereket. /A több szabad idő kétségkívül értékelendő jelenség, ós fontos körülmény/. A kérdés az, hogy a kultúrára irányuló társadalmi szükségletek - objektív szükségletek - változása hogyan mutatkozik meg a hétköznapok gyakorlatában. Nagy általánosságban fogalmazva etekintetben nagyon jó jelenségek tapasztalhatók társadalmi méretekben, ugyanakkor bizonyos problémák is vannak. 1./ Dó dolog, hogy a szakismeretek iránti igény megerősödött a magyar társadalomban. Az a tudásanyag, amely az egyéni, iletve a társadalmi életben közvetlenül konvertálható, az többet jelent az emberek számára, iparkodnak megszerezni ezt a tudásanyagot. Ezt látjuk a felnőtt oktatásban is, melyet statisztikai adatok is jeleznek. Ezt látjuk a munkahelyeken szervezett szakmai tanfolyamok hallgatóinak létszámnövekedésében is, továbbá a könyvforgalom arányainak változásában is./Jelenleg szakmai, ismeretterjesztő, korábban a szépirodalmi könyvek vásárlása volt jelentősebb./ Problémák is vannak természetesen; 1./ Változatlanul nagy gondot jelent, hogy a jó tendenciák bizonyos társadalmi rétegeket még ma sem érintenek, mint például ipari, mezőgazdasági munkásság egy része. Még két olyan jelenséget emlitek, amire a problémák körében fel kell figyelni: 1./ Oóllehet, mi joggal mondjuk, hogy megnőtt a kultúra, művelődés társadalmi presztízse hazánkban. Mégis - nem ritkán, nem is akár hol - tapasztalni olyan szemléletet, amely a kultúrát valaminő másodlagos, valaminő pusztán dekorációs jelenségnek^_tax,tja a társada-