MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1979
1979-11-21 VB_586 - 1979_VB 586/5
szerepel. Az a megtiszteltetés ért, hogy a megyei párt VB megbizásából Vésztő községet próbáljam segiteni a magam módján a kongresszusi előkészületeket illetően. Szóba került a vésztői termelőszövetkezet gondja, problémája. A 20 millió forint, ami hiány vagy veszteség, ezzel kapcsolatos tapasztalataim alapján vannak objektiv és szubjektiv okai. Nagyon objektiv az, hogy a 20 millióból egy 6 millió a korábbi évek veszteségeinek kamatjából adódik. Egy olyan gondolatot szeretnék kifejteni, hogy ezekben a gyenge adottságú termelőszövetkezetekben perspektivát kellene adni a dolgozóknak, vezetőknek, hogy olyan alapról indulhassanak és olyan normális munkafeltételek teremtődjenek meg, hogy tényleg perspektívája legyen a vezetésnek./Az az igazság, hogy a középvezetők jönnek-mennek és nincs egy stabil középvezetői garnitúra. Nincs megfelelő belső ellenőrzés és nemcsak kuriózumként mondom, hogy volt amikor elszámoltak olyan munkalapot, amelyen 24 órában 27 órai munkaidő volt elszámolva. Nincs főkönyvelő, az irányitást illetőer Szőlősi elvtársnak a tsz-elnökének a saját munkáján kivül még nyolc funkciója van. Ennek következményei: keveset van a községben, a termelőszövetkezetben. Nincs a dolgozók között, nem foglalkozik velük, megsértik a demokráciát. Tehát ezen termelőszövetkezetek gazdálkodásán lehet még javitani. Klaukó elvtárs is célzott erre, hogy a vésztői termelőszövetkezet problémáját elő kell venni, és szerény ismeretem szerint is mindamellett, amit elmondottam, a gyenge adottságú termelőszövetkezetek között van ennek a tsz-nek a helye. Ezt a gondolatot - ha igy gondolta Klaukó elvtárs - ezt én mindenképpen erősitem. A többi kérdéshez bővebben nem kivánok szólni. KARDOSNÉ ELVTÁRSNŐ : Az anyagból, a szóbeli kiegészitőből, Klaukó elvtárs összefoglaló értékeléséből is érezzük mi is, látjuk, aki nem annyira ismerem a területet, hogy nem könnyű feltételek mellett értek el a szeghalmi járásban eredményeket. Az anyagból is látszik, hogy sok a gond, sok a negativum és sok a konkrét kimunkálásra váró feladat a járás összesenjében, vagy ami még lényegesebb egyes gazdaságok területére. Az objektiv és szubjektiv tényezők elemzését, a vizsgálatával kapcsolatos kérdésemet azért tettem fel, mertküzemi tapasztalatból tudom azt mondani, hogy rendkivül nehéz időarányos felkészülést igényel /szakmai és mindenirányu/, hogy a gazdálkodással kapcsolatos gondokból ki tudjuk emelni az objektiv és szubjektiv tényezőket, félreértések és negativ következmények nélkül, de ez - azzal együtt, hogy nehéz és felelősségteljes feladat - és nagyon nehezen határolható el a gazdálkodás problémáinak objektiv és szubjektiv feltétele, mégis meg kell tenni annak érdekében - és ezt névre szólóan -, hogy tudjuk ennek alapján megfogalmazni most, éppen a választásokra, és az uj tervciklusra való felkészüléssel kapcsolatosan konkrétan a feladatokat, mert a járás összesenje gazdálkodó egységekből tevődik össze. Megfelelően le kell vonni a következtetéseket a munka vitelére vonatkozóan, minden bizonnyal a nehéz feltételek mellett is eredményesebb lesz a gazdálkodás. A szeghalmi járás és a gyulai járás adottságairól hallottunk és ugy ahogy ismerem, nem kedvezőek az adottságok, de mégis a kedvezőtlen adottságú területeken is olyan eredményeket tudnak elérni, mint a füzesgyarmati termelőszövetkezet, vagy az elmúlt időszakban - mint példának hozta Klaukó elvtárs - a szeghalmi tsz egyre inkább javuló tevékenységét, ez azt igazolja, hogy azon 1 a nem kedvező adottságú területeken is gondosabb, szervezettebb munkával, a szubjektiv feltételek jobb megteremtésével a nehéz feltételek mellett is lehet jobb eredményt elérni. Az, hogy ez a termék szer kezet módositásával