MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1978
1978-01-18 VB_538 - 1978_VB 538/9
BARTZIKNÉ ELVTÁRSNŐ: Véleményem szerint az anyag olyan jó, hogy ezzel az anyaggal vitatkozni nem kell, csak megerősítem. Szerintem, amit az anyag tükröz, még több is az, ami ebben a megyében folyik, mivel nagyon sok rendezvényen részt veszek. Minden lehetőség adott, csak élni kell ezzel a lehetőséggel, és egyre jobban élnek a nemzetiségiek. A szakmai irányitás kiöregszik, ennek folytatását a fiataloktól várhatják. A kiállításokról, különböző körökről: a kiállítások tulajdonképpen vándorkiállításokká szerveződnek, állandóan cserélődnek, tehát a megye határain, sőt ez ország határain tul is ismertté válik nemzetiségi kultúránk. Használatuk a mindennapi életbe is átmegy. /Például a tótkomlósi Háziipari Szövetkezet/. Jónak Ítélem meg a közelmúltban megtartott irodalmi estet, ahol 500 ember vett részt, óriási élményt jelentett a résztvevőknek, még akkor is, ha a benn ülők fele nem értette a szlovák műsort. Továbbá a Röpülj páva körök közösségi formáló szerepe igen nagy. Nagyon lényeges, hogy a fiatalokat ezek a körök vonzák. A "Röpülj páva" TV adását illetően Békés megye négy fajta nemzetiség kulturális tevékenységéből adtak ízelítőt. Sajnálatos, hogy a TV-t képviselő szakemberek nem éltek a nevelés kérdésével. Politikai oldalról meg sem közelitették. Nem szolgálták a tudatformálást, azt az eszmeiséget, amit ez a műsor adott politilkailag. Ez számomra teljesen elkeserítő volt. A TV a szórakoztatás mellett politikai, ideológiai tevékenységet kell hogy folytasson, a szocialista eszmeiség gondolatét kell hogy erősítse. Az anyagot jónak ítélem meg, elfogadásra ajánlom. HERCZEG ELVTÁRS : 1978. január 12-én a Politikai Bizottság foglalkozott a nemzetiségi ügyekkel. Az idén ősszel a nemzetiségi szövetségek soron következő kongresszusukat tartják. Egyidejűleg néhány aktuális kérdésre is kitért a Politikai Bizottság. Néhány dolgot, a kultúrán kívül is megjegyeznék. Azt hiszem helyes volt, hogy a megyei párt VB napirendre tűzte a nemzetiségi kulturális mozgalmat, mely a kongresszusok megyei előkészítését is jól szolgálja. Ezzel kapcsolatosan határozat is született a Politikai Bizottság ülésén, melyet hamarosan megkapnak a pártbizottságok, illetve a tanácsok. Hangsúlyt kapott, hogy a nemzetiségiek hogyan vesznek részt s szocializmus építésében, azonosulni tudnak-e ezzel. Ez a kritériuma mindennek. Előttem felszólaló elvtársak is érintették, hogy tulajdonképpen nálunk kevés a nemzetiségiek száma. A népszámlálást alapul véve 105 ezer eniber vallotta magát nem magyar anyanyelvűnek. A Politikai Bizottságot érdekelte, hogy mi az oka ennek, hiszen nyilvánvaló, hogy sokkal nagyobb a nemzetiségiek száma, - ez egyébként a kultúrára is vonatkozik. Van történeti oka is, népesség mozgásban lévő oka is van. Például a németekre gondolok, akik a II. világháborúban történő szereplésük miatt kaptak elitélő jelleget, még akkor is, ha nem népcsoportokat okolunk, hanem felelősöket. Ez tartós megfélemlítést jelentett. Másrészt: a kitelepítésnek az ügye. Agitáció volt, s nemcsak a fasisztákat telepítetlek ki, hanem olyanokat is, akik ellenállók voltak. A szlovákoknál is van ilyen jellegű probléma. Annak idején a lakosság cseréje kapcsán volt erőteljes agitáció. Jellemző a németekre, hogy amikor a lengyelek és NSzK megállapodott a lakosságcserében - tavaly, tavaly előtt - nálunk a németek érdeklődtek, hogy Magyarországon nem készülünk ilyenre . Továbbá van olyan tapasztalat, hogy nem szívesen vetetik fel magukat különböző listákra. 2./ Ami a belső fejlődés következménye: zajlik egy asszimiláció, ez megállíthatatlan folyamat. Ezzel nyugodtan szembe kell nézni. Azért megy végbe, mert a nemzetiségi ember is jól akar élni.
