MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1976

1976-04-14 VB_493 - 1976_VB 493/45

- 4 Továbbra is fontos, hogy a város- és községtörténeti .munkálatok folytatódjanak, elsősorban a jelentősebb munkás mozgalmi múlttal rendelkező helyeken. /Endrőd, Doboz,Gyulavári, Gyula, Szarvas, Szeghalom, stb./ Egyben támogatni kell az üzemtörténeti, szakmatörténeti kutatást, a munkás életmód bemutatására vállalkozó munkálatokat, valamint a munkás életrajzok, önéletírások megjelentetését. Az összegező történeti irás legközelebbi feladata, az ellenforradalmi korszak feldolgozása legyen. Ezt az is indokolja, hogy a résztanulmányok ellenére az az időszak lényegében feldolgozatlan, s az országos müvek is hiányos, gyakran egyoldalú képet adnak a viharsarki mozgalmakról. Ezt követné az 1944-48. közötti időszak, monografikus feldolgozása, s végül az 1918. előtti mozgalom története. így a már. .meglévő két kötettel együtt 10-15 év alatt összefoglaló feldolgozást nyerne a Békés megyei forradalmi munkásmozgalom. A munkálatok során a tudományos feladatok megoldásában elsősorban az intézményi bázisra /Oktatási Igazgatóság, Hegyei Párt Archívum, Kegyei Levéltár, Megyei Múzeumi Szervezet, Megyei Könyvtár, stb./ lehet éniteni. Számitani kell a közreműködő tapasztalt pártmunkásokra, a felsőoktatási intézmények marxista oktatóira, a Helytörténeti Honismereti Bizottság által, s a TIT történelmi szakosztálya által összefogott helytörténészekre, pedagógusokra. A Megyei múzeumi közgyűjtemények már eddig is figyelemre méltó anyagot gyűjtöttek és őriznek elsősorban az agrármozgalmakra, 1919-fre, a felszabadulásra és. az azt követő évekre vonatkozóan. Jelentős emlékanyagot gyűjtött össze a helytörténeti, honismereti mozgalom is. Ez a gyűjtőmunka koránt sem támaszkodik a szakemberek, vagy kutatók olyan bázisára, mint amilenre a tudományos feldolgozás.