MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1974

1974-04-30 VB_448 - 1974_VB 448/13

I. A természet-földrajzi viszonyok lényegében meghatároz".-' gye gazdasági jellegét, helyét ás szerepét az országba! Megyénk főbb .jellemzője az élelmiszergazdaság és a fejlődNépesség alakulása: A megye népességére az utóbbi 3 évtizedben a csökkenés volt a jellemző. 1966-tól /III.ötéves terv idejétől/ mérséklődött a népesség fogyása, azóta évenként alig haladja meg a 2.5CO főt. Az áramlás az iparvidékek felé volt jellemző. /Budapest, ivliskolc, szeged, Dunaújváros, stb./ A megye székhelyének népessége nőtt nagyott arányban, mig a többi városoké kisebb arányban. A népesség számának fogyása a községekben következett be 1949-1972. között 12 >,-kal. Gyors ütemű volt az elvándorlási és elöregedési folyamat. A mezőkovácsházi, orosházi, szarvasi és szeghalmi járásokban . az átlagosnál nagyobb volt a népesség számának fogyása. /Isz. melléklet/ A községek közül Eezcmegyeren, Muronyban, Gyulaváriban, Méhkeréken, Szabadigyőson, Ujkigyóson, Gerlán, Lőkösházán nőtt a lakosok száma. A községek csaknem 84 %-a fogyó települések közé tartozott az elmúlt 10 év időszakában, a legnagyobb fogyás a kislétszámú 3000-nél kevesebb községekben volt. izén belül Kardoskúton 30, Csárdaszálláson 33, üjszalontán 41, és Nagykopáncson 44 %-OB» A nagyközségek közül Battonya lakossága 23 %-kal, mig Dévaványa, Béke esz entandrás, Füzesgyarmat, Endrod, Csorvás, Csanádapáda, Doboz lakossága 12-19 ^-kal csökkent. r.íegye tele

püléshál6zata: Békés megyére a nagy népességszámú falvak, s. a körülöttük bokor, so- és szórványosan elhelyezkedő tanyák a jellemzők. A megye északi járásai ritkábban, a déliek sűrűbben települtek. A községek általában nagykiterjedásüek. A település sűrűségre jellemző, hogy 100 km~-re az ászaki járásokban 1,1 , a déliekoen 1,5-2,1 , mig országosan 4 közság jut, egy községre átlagosan kb. 2 '2 66 km .terület jut, országosan 26 km . A nagyfalvas települések - a termelőerők gazdaságos fejlesztését figyelembevévé nagyobb ütemű ipartele-