MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1968

1968-01-08 VB_286 - 1968_VB 286/4

1 NYÁRI SÁNDOR; 4./ Az 1968. évi tervmutatók vonatkozásában - a meglévőkön kivül /kiemelt beruházások alakulása, a foglalkoztatottak számának növekedése a megyében, stb. - még több konkrétumot kellene ismertetni, amely a megyét érinti az 1968. évi népgazdasági tervvel kapcsolatban. Dr. SZABü SÁNDOR elvtárs válasza; 1./ Kétségtelen, hogy a foglalkoztatás növekedése a termelékenység lassúbbodása, adott ágazatokban a csökkenése szoros összefüggésben van. A 10.6 % valós, döntően a bedolgozói rendszer növekedése, s valósan tükrözi a termel ékenységre való hatását. 2./ Én most nem tudok konkrét választ adni, hogy milyen módon oldódik meg az 5.5 ezer vagon abrakhiány. Ismereteim szerint 4,5 ezer vagont központi keretből kaptánk, igy minusz ezer vagon hiány áll fenn. 3./ A beszámoló III, részében azzal foglalkozunk, hogy a termelőszövetkezetekben, s másutt is a pártszervezetek hogyan, milyen módon szervezzék a munkát, a lehetőségeket hogyan használják ki, ásigytovább... Én a magam részéről a jó termelőszövetkezetek esetiben a nyereség növelést ugy tudom elképzelni, hogy változatlanul tovább kell növelni az egységnyi területeken a hozamot, változatlanul tovább kell csökkenteni a termelési költségeket, mert hiszen itt sem vagyunk az alsó határon. Döntően ezeket az utakat tudom elkápaslni, mint nyereségnövelő tényezőket. S a párt politikai munkájában is ezeket tudom elképzelni. A pártpolitikai tevékenységet jóval kézenfekvőbben lehet a termelőszövetkezetek, meg az ipari üzemek esetében közel hozni egymáshoz, mint megyei szinten a beszámolóban. Talán a legelső dolog a pártmunka és az e-ibérek kérdése

; az emberekkel tisztességesen, derekasan, nyíltan kell beszelni. A nyereséggel kapcsolatosan negativ tényezők is lehetnek, melyeket a januári taggyűléseken meg kell vitatni az emberekkel. Kivétel nélkül minden szövetkezeti dolgozóval meg kell beszélni, hogy 0 személy szerint mit talál helyesnek, hogyan cselekedjenek, hogy az 1968-as termelési eredmények alapján ne legyen kevesebb a termelőszövetkezetek oszthatósága az árbevételen belül. Ügyelni kell alapszervezeti szinten - amelyre utal a beszámoló is -, hogy, hogy az átmenetnek a kedvezőbb konjaktarális lehetősége, mellett ne hagyjuk elmenni a termelőszövetkezeteket, mert az veszélyes ut lehet. j§z nem jelentheti azt, hogy a tervezés előkalkulációs munkáit ne alkalmazzuk, amely az árakat, hozamokat figyelembe véve kihozza a bevételeket, és ezekre is fel kell késziteni az alapszervezeteket, párttagokat és párt önki v Cili eke t« Hogy a + 8 %-os mezőgazdasági árnövekedés egyedi esetekben hogyan hat nem tudni, de összesben feltétlenül +-t jelent a bevételnél, egyedi esetekben szövetkezete válogatja, az okos vezetésen múlik. 4./ őszintén szólva egyetértek ezzel a megjegyzéssel. Nekem is van hiányérzetem. Nem volt nagy idő az anyag elkészítésére. Munkáikat ne hezitette, hogy megyei ás városi számadatok nemigen állnak már rendelkezésünkre, csupán néhány főbb mutató van; mint a beruházás, rendelkezünk általános elvi döntéssel, amely a foglalkoztatottságra vonatkozik. ( \ Konkretizálni egész részletesen csak iá^^LLalatoknál lehet; vállalati, illetve termelőszövetkezeti s z-krattalíok vannak, s talán itt nem