MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1965

1965-09-24 VB_222 - 1965_VB 222/6

/ - 4koznak. A jelentésben foglaltak egyrésze a már meglévő - évek óta kialakult - gyakorlatot próbálja szentesíteni törvényerejű rendelettel, A jogszabályok olyan megkötöttségeket jelentettek, melyeket a gyakorlati gazdálkodásban, gyakorlati életben nem lehetett betartani, és azért több olyan dolog van a jelentésben, mely a gyakorlatban kialakult és szükséges a törvényerejű rendelkezés színvonalára emelni. Ilyenek pl. a vezetőség jogkörére, közgyűlés hatáskörére., a földhasználat különböző kérdéseire vonatkozó javaslatok. Nem a szélsőséges emberek véleményét vesszük figyelembe a javaslatoknál, hanem azoknak a véleményét, akiken alánul a szövetkezeti gazdaság, akik benne dolgoznák, akik ebből élnek. Az utóbbi 1-2 évben%a legtöbb problémát a fold kérdése jelenti, a föld kivihetósége. Ha a jelenleg földre vonatkozó jogszabályok - ahogyan ma érvényben vannak - a gyakorlatban be volnának tartva, akkor a termelőszövetkezetek közös földterülete jelentős mértékben kisebb volna, mint jelenleg* A jelenlegi törvény szerint pl. az 3rököso4fcnek ki kellene adni a földet. Sz a földek leromlását is jelentené, mert pl. ha az üzemi munkás öröklés utján kiviszi a földet, neki nem érdekes, hogy mennyit terem, neki es plusz jövedelem. Ez nagyon sokoldalúan lett vitatva az előkészítés során. És ezért született olyan javaslat, hogy a földet népgazdasági vagyonnak kell tekinteni, a mezőgazdasági termelés alapvető termelőeszközének kell tekinteni, melyet nem lehet igy prédára hagyni, mint aminek sok helyen tanul vagyunk, A földnek, mint termelőeszköznek a jellegét kellene erősiteni. Szert fogalmaz ugy a jelentés, hogy földet a . termelőszövetkezetből kivinni csak közhasznú célra lehessen. Jelenleg az a helyzet, hogy kiadással kapcsolatos birósági Ítéleteket nem hajbják végre a tsz-ek, megtalálják annak .a módját, hogy ezeket a határozatokat hatályon kivül helyezzék. Helyes az, hogy a föld után mindenütt egységesen földjáradékot fizessenek, szűnjenek meg a különböző haszonbérek. A haszonbér a helyi szokásoknak megfelelően van megállapítva, és egybe esik a földjáradék értékével. Tehát a földjáradék és a haszonbér között a gyakorlatban értékben! különbség nincs. I£L javasoljuk, hogy a haszonbér szűnjön meg, és egységesen földradékot fizessenek. A fizetés mértékét ás módját a javaslat szerint a termelőszövetkezeti közgyűlés hatáskörébe kellene adni, A nem termelőszövetkezeti tagok - de földdel rendelkező emberek zöme 2-4 holdas, általában 10 hold alatti kisemberekből tevődik össze, 10 holdon felüli földtulajdonosok, akik nem tagjai a tsz-nek, általában olyan emberek, akik korábban leredukálták a foldj ükét az akkori adóteher miatt. Ezeknek korábban 20-30 stb. kh földjük volt. A földjáradékot jelenleg 25 holdig kell fizetni

? és emiatt,van a legnagyobb ellenállás. Azt vetik fel, hogy miért kell pl. egy budapesti ügyvédnek 25 hold föld után fizetni. Ezért van ilyen javaslat, hogy a foldjáradékot a jelenlegi 25 hold alá kell süllyeszteni. Ezenkívül több k . van, ami felkerül', a központi szervekhez javaslatként, mint pl. a termelőszövetkezetek jogvédelme, jogtanácsosokkal kapcsolatos problémák. Az sem megfelelő állapot, hogyha egy tsz zöldésgboltot akar nyitni a működési területén levő városban, községben, ehhez országos főhatóságok engedélye szükséges. Még a megyei tanács VB-nek sincs joga ilyen engedélyt kiadni, nemhogy a helyi tanácsnak volna. Ilyen dolgot a helyi tanács, le_gfflag$ghbb szinten 9