MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1962

1962-02-03 VB_131 - 1962_VB 131/8

3 Háztáji gazdasá^ok^problémája: megállapítottuk, hogy a tsz. pártszervezetek agitációs és szervező munkája sem volt kielégitő a múlt évben. Most.1962, elején javaslom, hogy a Végrehajtó Bizottság javasolja a termelőszövetkezetek pártszervezeteinek, hog^y &2 I, negyedévben azt.a kérdést egy, külön napirendi pontkánt tűzzek a taggyűlésen napirendre és tárgyalják meg, Klauké elvtárs összef

o

glalója: Ami a napirendet illeti: időszerű volt, hogy a Végrehajtó Bizottság értékelje az 196i-es évet és határozza meg az 1962-es évi feladatokat. Tagadhatatlan tény- és'<e,zt.a jelentés^ is megállapitja, -hogy az 19ol-es évi rendkívüli időjárás következtében bizonyos objektiv nenézsegek is adódtak, melyek az állattenyésztésre'• és, az árutermelésre is hatással voltak. Ezt figyelembevéve kell a V ülésen az objektiv nehézségek mellett kissé elemezni a szubjektív nehézségeket is, mert ilyen ia volt, ÍJekünk van bizonyos vállalásunk az országgal, a népgazdasággal szerűben, amit,tudomására hoztunk országos szerveknek is. III a megyei tervet az ötéves országos szint föle emeltük és éppen ezért 19S2-ben erre sokkal nagyobb sul-yt kell fektetni. Másreszt fel kell vetni a szubjektiv nehézségeket, azt," hogy a felvásárló szervek ne bizakodjanak el. Az árufelvásárlási tervben a hizottsertések száma 257.000 drb. volt,amit nem lehetett teijesiteni, ezért módosították most 22o.ooo-re. Azonban amikor az átadott 2©6.ooo drb, hizottsertést figyeiembevesszük, hozzá kell tenni azt is, hogy többet is teljesíthettünk volna, ami nem obgektiv nehézségből fakadt, hanem szubjektiv nehézségből: a szervezési es politikai munka hiányából, amit egyébként a jelentés Is bizonyit. Egyrészt hogy a tsz, Uzem< tervében bizonyos problémák voltak, - amelyeket a tanácsi szervek is megállapítottak, - másrészt a mi

1 vállalataink olyan sertésekre Is köfőszerződést, amelyek még csak ezután fognak HE gszületni. Ezt igy nem lehet és l§62-ben ne is csinálja az Allatforgalmi, mert ez félrevezető, ;Másrészt nem tudjuk elfogadni a szarvasmarhánál lévő lemaradásokat. Ezek nem indokolt tényezők. Vagy a tojásnál sem, bár az igaz, hogy a baromfifelvásárlási tervünk hasonlóan túlzott, mint a sertés. De itt csak a tojásfelvásárlásról van szó. Ami a háztáji gazdaságok szerepét illeti az árutermelésben: Nem is az a probléma, hogy a megyében a háztáji hizlalás nem megy, mert a megyében ez elterjedt. A probléma abban vari, hogy a háztáji gazdaságokban lévő hizlalás nem a népgazdaság és "az állam javára, a megye javára történik. Ennek oka egyrészt, hogy nem tervszorü ami politikai munkánk a háztáji árutermelés jelentőségének tudatosításában. Sajnos, lent a gyakorlat nem olyan egységes, mint központi szinten mi azt meghatározzuk. A termelőszövetkezetekben az egyszerű tagokon kivül még kommunisták is vannak olyanok, akik nem kötik le szerződésileg állataikat. Vagy ha van az illetőnek 2-3 sertése, egyet leköt és a kettővel spekulál, hogy majd szabadpiacon adja el. Ilyen vonatkozásban kell valahogy szervezettebbé 'tenni ezt a munkát, s ez a magyarázata'annak, hogy 15 56-os csökkenés van a háztáji gazdaságok árutermelését illetően. ' Most vannak a titkári taniolyamök, ahol feltétlen foglalkozni kell e problémával, és ha a párttitkárok megértik ennek jelentőségét, ebből a szempontból nagyon helyes az a javaslagt, hogy.taggyűléseken tűzzék napirendre a fenti kérdést. Vagy olyan mozgalmat beinditani, ami bár nem oldja meg a problémát, de jobb, mint semmi, hogy minden háztájiban hizlaljanak szerződésileg egy hízót," - 7 -