MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1962
1962-02-03 VB_131 - 1962_VB 131/5
í • Hozzászólások: Pekecs elv társnő: Az áXtalmik patronált csabacsüdi Kossuth tsz-ben hallottuk, hogy most, a három termelőszövetkezet egyesítésével olyan elhatározásra jutottak a járási szervek, hogy a Kossuth tsz. áthúzódó, illetve átadásra kerülő hizottsertéseinek határidejét meghossz abitották. Ebből kifolyólag az- következik, hogy nekik később kellene beadni és a három egyesitett tsz. közös vagyonába menne, amit sérelmesnek találnak, mert a másik két tsz-nél a Lestyán elvtárs által mondott határidót engedélyezték. Véleményem szerint ha az igy van, helytelen, mert a későbbiek során az egész évi munka rovására is mehet, a tagok között vitát eredményezhet, s e'z az 1961-ea j övedelmet is csökkenti . Állategészségüggyel kapcsolatban: a sertéseket, szarvasmarhákat, sttb. ugy akarják fenti tsz-ben kialakítani, hegy egy üzemegységben egy állatfajta legyen. Most a csabacsüdi Kossuth tsz-ből a malacokat elvitték e^y másik üzemetegység be, ahol nem olyan helyre kerültek, mint eddig voltak, amiből az következik, hegy állatelhullásra is számithatnak, de ezen túlmenően az állatok nü. ekedésére ez a mozgatás kihatással lesz. Véleményem szerint erre fel kellene figyelni és lehetőleg olyan helyiséget biztosítani, mint eddig volt. Lestyán elvtár s: Ó'sak az megy a>közös tsz. Javára, amit január 1-től kezdve hizlalnak. Amit a Kossuth tsz. hizlalt, az ő mérlegében szerepel. Hidas elv társ: ÁZ állatéTKűTTás egyik oka szerintem a szerfás építkezések nem ragfelelő volta. Az állatok megfáznak, és .ebből kifolyólag nagy az elhullás. Ezen segíteni kell akár szalmával való körülrakással, vagy akárhogy, hogy csökkenteni tudják az elhullást. Szabó elvtárs: > ' lía elolvassuk' a jelentést, elmondhatjuk, ho^y jó dolog volt ide hozni a VB elé, azért is, hogy mindjárt.1962. elején, az. indulásnál 19ol. tanulságait nem árt kicsit felfrissíteni, hogy elkerüljük a-> zokat a hibákat," amelyek 196l-ben végig kisértek be nünket. Ezenkívül B'^y sor dolgot időben el tudunk háritani vagy megelőzni. Elsősorban ahhoz a kérdéshez szeretnék szólni, amit a bevezetőben , felvetettem: számos esetben megállapítottuk, hogy az elmúlt évben ' •ilyen okok játszottak közre, hogy a tsz-ek árutermelése nem fejlődött kielégítő ütemben, hogy a terveknél eltolódások vannak, hogy nem tudják teljesíteni a tervet, stb. Ilyenkor elsősorban objektív okokat vetnek fel: időjárás, aszály, stb. Az igaz, hogy az elmúlt évben Békés megyében mintegy llo.ooo kh. szántatlan maradt. Az is igaz, hogy a kukorica jelentős része tavaszi szántásba került. De az is igaz, hogy ahol becsületesen végezték el a növényápolási munkát a kukoricánál, ott az aszály még a tavaszi szántásban sem sulytott annyira. Most, 1962-ben a feltételeink egészen kiválóak, lehet mindössze olyan ll.ooo kh, szántatlan terület. /Ebből tsz. 3-4ooo/ Tehát a feltétel adva van ahhoz, hogy a kukoricát megfelelően előkészített mélyszántott talajba vessük. Az is igaz, hogy 196l-ben a termelőszövetkezeti vezetés sok a t erősödött. Egi'részt intézkedési tervek készitése, illetve azok'jórészének megvalósítása, másrészt a kihelyezett káderek tevékenysége, 6-8 hónapos munkája és a gyenge tsz-ekre forditott megküiön-
