MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1961
1961-12-09 VB_127 - 1961_VB 127/29
ff r. • fr III. A tan ácsi munka legfontos abb fe ltétel eiről J-j t / J??uiác s ok „ t oniegka pc solata , tanácsok tömegszervezeti teve k é ny 3 ege, a j Tanácsülések, végrehajtó bizottságok, tanác s tagi bizottságok munkája: A megyei, járási, városi és községi tanácsok ülései főleg 1960. év óta jóknak mondhatók. Ennek nagyrészt az az oka, hogy a tanácsülésekre előterjesztett végrehajtó bizottsági beszámolók szinvonala a korábbihoz képest jobb és a témák feldolgozása sokrétű. Minden szintű tanács az^ általa meghatározott munkaterv szerint tartja meg üléseit. Megyei, járási és városi szinten ebben az évben a munkatervekben tervezett összes tanácsülés időben megtartásra került. Községeknél azonban még mindig e~ ló'fordul, - bár csak elenyésző mértékben, - hogy némelyik tanácsülés megtartására határozatképtelenség miatt nem kerülhet sor és ezért ujabb időpontot kell kitűzni, A tanácsüléseken való megjelenés megyei szinten a tanácstagok részéről 70-75 % között mozog. Járási szinten ez az arány 67 %, a városi tanácsoknál 68 %, községeknél 64,8 %. Amint a felsorolásból látható, a legkisebb arányú a tanácstagok megjelenése a községi tanácsüléseken. A távolmaradott tanácstagok gyakran arra hivatkoznak, hogy amikor munkaidő alatt van a tanácsülés, azért nem jelennek meg, mert a termelőszövetkezet részükre erre az időre munkaegységet nem ir jóvá. A megyében eddig_már több helyen megoldották ezt a problémát a termelőszövetkezetek. Általánosságban azonban ez a probléma falun megoldásra vár. A tanácstagok minél nagyobb számú megjelenése érdekében a végrehajtó bizottságok tagjai felosztották maguk között a tanácstagokat azért, hogy a tanácsülések előtt meglátogassák Őket és felkérjék a tanácsüléseken vúló részvételre. A községi és városi tanácsüléseken a lakosság részéről általában kevesen jelennek meg. Ezért jobban törekedni kell a tanácsülések nyilvánosabbá tételére és gondoskodni kell arról, hogy a lakosság rendszeresen tudomást szerezzen a tanácsülés idejéről, és napirendjéről, A tanácsülések elé megtárgyalásra kerülő napirendi pontok kiválasztása megfelelő. Minden tanácsi szinten az időszerű feladatokat veszik tárgyalás alá, összességében pedig túlsúlyban vannak a mezőgazdasági^jellegű napirendi pontok, de megfelelő mennyiségben foglalkoznak a tanácsülések a felvásárlással és más problémákkal is. A tanácsülések elé kerülő beszámolók előkészítésébe igen gyakran bevonják a tanácsok az állandó bizottságokat, de előfordul, hogy egy-egy fontosabb anyag beszámolójának elkészítésére ideiglenes bizottságot hoznak létre. Ez a módszer leginkább a megyei tanácsnál - szórványosan a járási, városi tanácsoknál - terjedt el. így pl. a megyei tanács 1960. június 29-én tartott ülésén a megyei tanács tömegkapcsolatának vizsgálatára ideiglenes bizottságot hozott létre. A bizottság vizsgálatának eredmányét jelentésbe foglalta és munkáját hasznosnak értékelte a tanács. A példamutatás nyomán a járásoknál, városoknál hasonlóan létrehozták a tanácsok tömegkapcsolatát vizsgáló ideiglenes bizottságokat. Ezzel a megoldással a beszámolók szinvonala nagymértékben emelkedik, A tanácsüléseken a tanácstagok részéről kifejtett aktivitás jónak mondható. A tanácsülések aktivitását megyei szinten nagyban elősegítette, hogy az országgyűlési megyei képviselő csoportokhoz hasonlóan a megyei tanács létrehozta a megyei tanácstagok járási csoportjait.^A járási csoportok minden tanácsülés előtt megtárgyalják a tanácsülés anyagát és ott a felvetődött problémákban közös álláspontot foglalnak el. Hasonló csoportokat hoztak létre a járási tanácsok is, a községekben azonban, ilyen csoportok létrehozása nem indokolt. Az utóbbi időben a tanácsüléseken'hozott határozatok szinvonala is javult, A határozatok túlnyomó többsége konkrét feladatokat tart.lniaz. Meg kell azonban állapítani, hogy a határozatok agy része - főleg a községi szinten - általános és bennük nem mindig•érvényesülnek a tanácstagok által kifejtett javaslatok. A megyei tanácsülés határozatainak minőségét nagymértékben emelte az a bevezetett gyakorlat, hogy a tanács a határozatok'megszövegezésére minden tana c-sül é_s_en határozatszövegező bizottságot választ. A szövegező bizottság: tag^püi] hozzáértő TÁR " ff"*~mJ
