MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1960

1960-10-15 VB_96 - 1960_VB 96/12

\> - 5 történik. Előfordul azonban még mindig

? hogy a rendőrség a tanukhoz az osztályhelyzet ós terhelt személyes körülményeire vonatkozó adatok felderítése végett non intézkkérdésekot, A bíróság is elmulasztja több esetben az osztályhelyzet megnyugtató tisztázását, amikor ezt a rendőri és ügyészi szervek olnulasztották,ós elfogadja terhelt egyoldalú előadását. Előfordul az is, hogy esetenként nyíltan és határozottan az elkövető osztályhelyzetét non állapítja meg, hanen ehelyett az Ítéletben olyan tényeket rögzítenek, amelyből kétségtelenül következtetni lehet az osztályhelyzetro, Az osztályidegonekkeX szemben hozott birói Ítéletek általánosságban helyesen értékelik terheltnek a társadalomra való veszélyességét és a bűncselekmény tárgyi súlyát is figyelembe véve helyes büntetéseket szabnak ki. Az.Ítéletek indokolásában ezek a tények meggyőzően kifejezésre is jtunak. Bűnüldöző szerveink az egyszer megtévedt, csekélyebb sulyu büncssleknényt elkövető dolgozókkal szemben elsősorban a nevelés eszközét alkalnazzák. Ez részben a Btá.56.§--ára alr.ppitott nyomozás megszüntetésekben, részben pedig nyomozás meg tagadás okban jut kifejezésre* Mindinkább sor kerül a Btá.56.§. alkalmazására már a nyomozati szakban, amit az alábbi szánok is igazolnak; 1958-ban 824, 1959-ben 988, 196o. .első felében pedig 583 személlyel szemben került sor nyomozás megszüntetésre. Ha figyelembe vesszük a bűncselekmények számának állandó csökkenését, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy bűnüldöző szerveink igen bátran, élnek a párt büntetőpolitikája által nyújtott eme lehetőséggel, á Btá»56.§. alapján történt megszüntetésck esetében terheltek előtt az ügyész személyesen hihirdeti a megfelelő oktatólagos figyelmeztetés • mellett a megszüntető határozatot, hogy terhelt nevelését ezáltal is előmozdítsa. Egyre gyakrabban élnek nyomozó szerveink az elterelés lehetőségével is. Olyankor, amikor az elkövető üzemnél, vállalatnál, állani gazdaságnál van munkaviszonyban és az általa elkövetett bűncselekmény csekély jelentőségű, a nyomozás megtagadásával egyidejűleg fegyelmi eljárás lefolytatása végett a munkáltató szervhez küldik meg az ügyet elintézés végett. £z ügyben hozott fegyelmi határozatokat az ügyészség bekéri, hogy meggyőződjenek a felelősségrevonás tényéről, a megfelelő fegyelmi büntetés kiszabásáról és a kár megtérítéséről. Mindinkább kevesebb lesz azoknak az eseteknek a száma, amikor állampolgárokat alaptalan zaklatásnak teszünk ki. 1958-ban 564, 1959-ben 611, 196o.. I.félévében 22o esetben kellett megszüntetni a nyoBÉKÉS MEGY! í Uü