MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1989

1989-09-11 PB_178 - 1989_PB 178/8

- 7 ­egy helyen jelöltet állított. Országos kompenzációs listát az a párt nyithasson, amely lega­lább 5 megyei választási listát tudott állítani. Választási listán mandátumot csak az a párt nyerhessen, amely országosan a listákra leadott szavazatoknak legalább 4% megszerezte, te­hát a 70 esetében csak azok állíthassanak, akik országosan 4% támogatást, szavazatot nyertek. Az egyéni választókerületek egyéni fordulójában mindazok a je­löltek indulhassanak, akik a első fordulóban elnyerték a szava­zatoknak a 15%-át, tehát ne csak a két legtöbbet elnyert jelölt indulhasson, hanem mindazok, akik 15%-os támogatásban részesül­tek. Ha háromnál kevesebb jelölt ér el ilyen eredményt, akkor a három legtöbb szavazatot szerzett jelölt kerüljön tovább a második fordulóra. E törvényekkel összefüggésben az a pártnak és a kormánynak az álláspontja, hogy akkor terjeszti a parlament elé, ha eldől a választás időpontja is. Ez pedig nevezetesen az MSZMP szempont­jából mit támogat, várhatóan a holnapi Központi Bizottsági ülé­sen dől el. Ha itt döntenek abban például, hogy ez év decemberé­ben lenne a választás, akkor mindenképpen a szeptember 26-án kezdődő ülésszakra be kell terjeszteni ezeket a sarkalatos tör­vényeket. Akkor az idő sürget és a kerekasztal tárgyalásokon eb­ben egyezségre kell jutni. Szólt Pozsgay elvtárs ezután arról, hogy milyen az MSZMP pozí­ciója a tárgyalásokon, hogy ítéli meg. Azt mondta, hogy az MSZMP nem fogadja el az ellenzék radikális szárnyának azt a véleményét visszautasítja, hogy az MSZMP, mint politikai párt azonos azok­kal a szélsőséges megnyilatkozásokkal, amelyek szélső balról jönnek. Ettől a tárgyaló delegáció elhatárolta magát. Azt az ál­láspontot igyekszik érvényesíteni a tárgyalásokon, hogy az MSZMP az új demokratikus jogállam létrehozójaként vesz részt és nem a hatalom átadójaként ezeken a tárgyalásokon. Milyen feltételek kö­zött folynak ezek a tárgyalások: a tárgyalások végső kimenetele nem a tárgyalóasztaloknál fog eldőlni, hiszen nem is ott szület­tek az erre való felhatalmazások, hanem a pártok legfelsőbb szin­tű tanácskozásain. Semmiféle döntés a KB döntése nélkül nem tör­ténhet meg, ezt szükségesnek tartotta hangsúlyozni azzal össze­függésben, hogy elég széles körben a parlamenti képviselők köré-

Next

/
Oldalképek
Tartalom