MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1989

1989-05-16 PB_175 - 1989_PB 175/15

- 14 ­tők a párton belüli erőviszonyok az eddigi elfedés, elkenés és a párt felbomlasztása helyett. Ezek voltak azok a kérdések, amelyekről szerettem volna elmon­dani véleményemet. Ismétlem, úgy van értelme, ha minden elemé­ben a tisztázás, a demokratizálás, a reformerők megerősítését szolgálja. A hatásköriséggel - amelyet Szabó elvtárs felvetett - én egyet­értek, de mondjunk le a jövőre vonatkozóan a rosszízűvé vált hatásköri jogosítványaink gyakorlásáról, de időben visszamenő­leg számoljunk el, legalább a magunk számára minden szinten, hogy eddig hogyan is gyakoroltuk ezt a jogosítványt. Ezt tegyük konkréttá és személyessé, mert a párttagság előtt akkor nyer­jük vissza hitelünket, ha a politikai felelősséget meg is sze­mélyesítjük minden szinten, és ebből levonjuk a politikai kon­zekvenciákat . KISS SÁNDOR elvtárs: Nagyon sok olyan látszat intézkedés van, aminek a kritikáiból a konzekvenciákat nem vonta le a Közpon­ti Bizottság. Úgy akarunk egyensúlyt teremteni, hogy vissza­fogjuk a termelést. Úgy akarunk többlet-forrást teremteni, megtartani a működőképességet, hogy kevesebb a teljesítmény, mint az előző évben. Abnormális gondolkodásból indulunk ki, mert kevesebbet nem lehet többként elosztani. Ez tökéletes bukás. Erre konkrét példát mondok: 1,7%-kal csökkent az ipar teljesítménye országosan, Békés megyében 3,4%-kal nőtt. A párt­értekezleten is említettem, hogy elkezdtük a restauráció költ­ségeit felvállalni, 5,0%-kal többet tettünk le az asztalra, mint az ország átlagosan, és kevesebbet fogunk kapni mint ta­valy. Lehet nagyobb demokrácia, nagyobb beleszólás, de hogy hová vezet ez országosan az világosan értékelendő. A forrás szűkítés úgy zajlott le, hogy mindenki azt mondta: igen szűkítjük, de valójában nem szűkítettük. Mert a szűkítés­re előirányzott kb. 100 milliárd forint az valójában eltűnt. Tehát egy hazugságra épült az egész. Véleményem szerint is fontos a Szervezeti Szabályzat, de ne­hogy azt higgyük, hogy ez oldja meg az ország sorsát. Az em­berek egyre inkább azt érzik, hogy helyzetük rosszabb. Jó len­ne legalább abban bízni, hogy ha többet teszünk le az asztal-

Next

/
Oldalképek
Tartalom