MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1987

1987-01-06 PB_158 - 1987_PB 158/51

- 9 ­repét az exportban és a jövedelem termelésben. Az épitőanyag­ipar poziciói gyengültek a termékei iránti kereslet csökkent. Legnehezebb helyzetbe az élelmiszeripar került, központi támo­gatás nélkül egyes vállalatok gazdálkodása veszteséges lenne. Az egyes szektorok szerepét vizsgálva egyértelmű, hogy a mezőgazdaságban és az iparban a szövetkezetek súlya nőtt, a nagyobb önállóságból adódó lehetőségeiket jól hasznositották. A kisüzemi gazdaságok és kisvállalkozások gazdasági hasznossága kimutatható, de a szabálytalanságok szaporodásával a társadalmi feszültség is nő. Valamennyi ágazatban romlott az eszközök állapota, a ter­mékek és technológiák megújulása lelassult. Az ipari termékek átlagos életkora magas, a termékcserélődés üteme vontatott, az új és korszerüsitett gyártmányok aránya viszonylag alacsony. Nőnek a nem megfelelő minőség miatt keletkezett veszteségek. Nincs megfelelő előrehaladás a kooperációs kapcsolatok javulá­sában. Mindezek rontják a versenyképességet, hozzájárulnak az árveszteségek növekedéséhez. A gazdasági szervezetek hosszabb távra nem terveznek, ehhez nem is rendelkeznek megalapozott in­formációkkal, általában "túlélési politikát" folytatnak. A kivánatos megújulást az emberi tényezőkben, a társa­dalmi viszonyokban tapasztalható negativ jelenségek sem segí­tették. A képzés nem igazodott kellő rugalmassággal a szakmai igényekhez, a magasabb jövedelemszerzésre alkalmas szakmákban túlképzés van. Egyes szakmák és a műszaki értelmiség leértéke­lődött. A fegyelem lazult, az anyagias szemlélet erősödött, a második gazdaság felértékelődött, jövedelemszerző szerepe foko­zódott. A szerkezetváltás elsődlegesen az anyagi lehetőségek a beruházásra szánt összegek függvénye. Lényeges elmozdulás nem képzelhető el pénz nélkül. De az elmúlt öt év tapasztalatai­ból is belátható, hogy az anyagiak mellett nagyon sok múlik az

Next

/
Oldalképek
Tartalom