MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1984
1984-10-24 PB_145 - 1984_PB 145/8
- 4 nak meg, ha a politikai döntést az alkotmány, illetve más törvények módosítása is követi. Ebben az összefüggésben különösen azt javasolták, hogy az Országgyűlés funkciójának igazi kiteljeeedése csak akkor következhet be, ha az alkotmány - a maihoz képest - jelentősen szűkíti az Elnöki Tanács jogkörét. Ismeretes, hogy alaptörvényünk az Elnöki Tanács számára kettős jogkört rögzíti egyrészt, amikor az Országgyűlés nem ülésezik, akkor az alkotmánymódosítás kivételével helyettesítő hatásköre van, másrészt pedig - széles jogosítványokkal rendelkező - kollektív államfői minőségben jár el, természetesen felelős számadással az Országgyűlésnek. A javaslat tetszetős, de elfogadása gyakorlatilag sok problémával Járna. Ezt felismerték a javaslattevők is és a problémák áthidalására indítványozták, hogy az Országgyűlés a maihoz képest többször és hosszabb időtartammal ülósezzen. A Központi Bizottság álláspontja, hogy ez az ut nem járható. Nálunk a képviselők nem főhivatású politikusok és nem is volna helyes ebbe az irányba mennünk. Alkotmányunk, most már mondhatjuk, hogy történelmi tapasztalataink alapján is helyesen rögzíti az Országgyűlésnek, mint legfelsőbb államhatalmi ós népképviseleti testületnek és az Elmöki Tanácsnak, mint helyettesítő és végrehajtó szervnek, valamint saját Jogán, mint kollektív államfőnek a jogosítványait. Más kérdés, hogy a két testűlet munkamegosztásában - és ez az Elnöki Tanács helyettesítő jogkörére vonatkozik szűkség lehet az arányok bizonyos változtatására* Az előkészítő munka során különös hangsúlyt kapott, hogy az Országgyűlés az eddigihez képest alkosson több törvényt és Így legyen kevesebb a törvényerejű rendeletek ezáma. Az is régi vitatéma, hogy a törvények részletezőek legyenek-e, vagy inkább keretjellegűek. Ezzel kapceolatban az az álláspont, hogy törvény szabályozzon minden olyan kérdést, amely az államszervezetet, vagy az állampolgárok szélesebb körének jogait ós kötelességeit érinti. Ennek eldöntése azonban szintén nem alkotroáyi szabályozás, hanem a gyakorlat és a szemlélet alakításának körébe tartozik.
