MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1984

1984-01-26 PB_140 - 1984_PB 140/17

•- 16 ­GÁL LÁSZLÓ ELVTÁRS: Tisztelt Pártbizottság! Köszönöm a meghivást, amelynek örömmel tettem eleget. Az Írásbeli és szóbeli anyagot jónak tartom, az alapkérdéseket nagyszerűen elemzi, ezt a vita is tükrözi. A következővel szeretnék gondolatilag foglalkozni, amely kapcsoló­dik az MSZMP állásfoglalásához. A politikának kell olyan feltéte­leket teremtenie, hogy a tömegszervezeteknek - köztük a szakszer­vezeteknek - be kell tölteniük azokat a funkciókat, amelyekre a társadalom létrehozta. Érdemes aláhúzni, hogy a sikerek záloga a­lapvetően ebből a politikának a megteremtéséből adódik. Ez az ál­lásfoglalás alapvetően az elmúlt évek gyakorlatát erősiti meg, nap­jaink követelményeihez igazodik. Döntően a párt feladatait határoz­za meg abban, hogyan teremtsünk még kedvezőbb feltételeket a párt tömegkapcsolatának erősitésére. Ezt a szakszervezeti munka erősité­se folyamán lehet jobban megvalósitani. Két gondolatkört szeretnék emliteni: 1./ Történelmi tapasztalat a szocialista társadalom épitésében, hogy legszerencsésebb módszer a politika alakitásánál, ha a politikánál az érdekeket kifejező szer­vezetek önálló véleménnyel és javaslatokkal jelentkeznek. A politi­ka ezeket ütközteti a végleges döntés meghozatalánál. Ez teszi le­hetővé, hogy a társadalom előtt úgy jelenjék meg a politikai dön­tés, hogy ez a társadalom egészé. Ez rendkivül fontos szocialista történelmünkben és nem szabad a jövőben sem elfelejtenünk. Felme­rül egy kérdés, hogy vajon igy van-e a pártirányitás minden terü­letén? Általában az tapasztalható, hogy ilyen irányban halad a gya­korlat, de nem mindenütt. 2,/ A másik ilyen gondolatkör a párt vezető szerepének az érvénye­sitése. A párt vezető szerepe akkor érvényesül, ha tudatossá válik az emberekben. A politikának mindig meg kell nyerni és fel kell sorakoztatni a tömegeket és akkor sorakoztatjuk fel a tömegeket, ha az cselekvően vesz részt a politika alakitásában. A tömegszer­vezeteknek az aktivitásukon keresztül kell ezt elérniük. Érdekvédelem, érdekegyeztetés: ezt a fogalmat nagyon jól ismerjük. Először is soha nem szabad megfeledkezni, hogy az érdekeket képvi­selni és védelmezni nem kizárólag a szakszervezet dolga és felada­ta. Ebben az a lényeg, hogy a tömegek soraiban szerzett tapaszta­latokat megfelelően tudja szintetizálni és ütköztetni a szakszer­vezet. Az a művészet, hogy kellően tudja érzékelni milyen érdeke­ket kell kifejezni, védeni az adott politikai, gazdasági feltéte­lek és körülmények között. Itt jön az önállóság dolga. Hol vannak a veszélyek ebben: ha nem vesszük figyelembe kellően a politikai, gazdasági körülményeket, ha nem tárjuk fel kellően a valóságban meglévő érdekeket. Nem találjuk jól meg azokat a ponto­kat, ahol lépni kell. Egy példa erre a szakértelmiség munkakörül­ményeivel, életszínvonalával kapcsolatos probléma. Ha ez tul hosszú ideig elhúzódik, visszahat a politikára és a gazdaságra. A következő gondolatkör: a gazdaság segitő tevékenysége. Ez nem­csak szocialista munkaverseny, A gazdaságsegitő tevékenység a ter­vezéstől kezdve a terv elfogadásáig, megvalósításáig a gazdaságra visszaható tényező. Ha kicsit sokat szólok erről azért van, mert gyakorlatilag egy közös tennivalónk van a szocialista munkaverseny­ben. Mennyiségi jegyek helyett a minőségi jegyeket kell képviselni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom