MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1983
1983-03-29 PB_134 - 1983_PB 134/5
- 4 Szeretném a figyelmet felhivni az alábbiakra: - Talán következetesebben kellene az agitációval hatni a szocialista felfogástól idegen nézetek ellen; - Az ügyeskedők, spekulánsok ellen; - Az sem ártana, ha több szó esne a munka erkölcsi megbecsüléséről. Az volna a jó, ha a megbecsülést jobban alátámasztaná az anyagi elismerés is• Vé gül: Többet kell az agitációs munánk során beszélni az erényről, a munka szeretetéről, a kötelességtudatról, az állampolgári fegyelemről, a hazafiságról, az emberi tartásról, a jellemessógről. Ezekben látjuk járásunk legfontosabb feladatait. Az előterjesztéssel a magunk részéről egyetértünk. INOKAI JÁNOS ELVTÁRS: Tisztelt Pártbizottság! 1982-ben a város és környéke gazdasági ágazataiban, az országos és megyei átlagokat meghaladóan, dinamikusan növekedett a termelés - az üzemi eredmények, nyereség, export - és ezzel párhuzamosan a dolgozók jövedelme is. Az 1982-es év gazdálkodását, a város és városkörnyéki községek lakosságát, dolgozóit jó hangulat, alkotó tenniakarás jellemezte. E jó légkörnek a kialakulását, meglétét két tényező segitette: egyrészt a kiegyensúlyozott belpolitika, a következetes vezetés, a nyilt, alkotó kritikai légkör, az igazmondáson alapuló kölcsönös bizalom, másrészt az az agitációs tevékenység, amelyet a pártalapszervezeteink és a területükön működő egyéb szervek folytattak, a párt politikájának eredményes végrehajtása érdekében. Az agitáció csak összefonottan, a nemzetközi élet, gazdaság kérdéseinek együttes magyarázásával lehetett és lehet eredményes. Az 1982. évi gazdaságpolitikai agitáció alapgondolatát a megyei gazdaságpolitikai aktivá tanácskozások jelmondata fejezte ki, amely a hatékonyság, az egyensúly, az életszínvonal megőrzésével volt kapcsolatban. A fő hangsúlyt a gazdaságpolitikai agitációban, az éves tervek, elért eredmények értékelésére, megértetésére, valamint a legkiemelkedőbb helyi gazdasági feladatok végrehajtására, az egyes emberek konkrét feladatainak a megértetésére helyeztük, /mit tegyen a vezető, vagy az esztergályos a munkapad mellett, mit vár tőle a közösség?/ A termelési agitáció célkitűzéseinek elfogadását, a dolgozók aktiv társadalmi magatartásának kialakitását jól szolgálták a politikai döntések, a megyei felkészitők, különösen a mezőgazdasági és ipari aktivák. Hosszú évek tapasztalatai igazolják, hogy az operativ pártmunkában, lehetőségeink, eszközeink mellett, az agitáció sokszinü formái közül a legmeggyőzőbb a szöbeli, a személyekre vagy kiscsoportokra szóló forma, amely mondanivalójában jól tud igazodni a helyi, megyei, központi agitációs feladatokhoz. A szóbeli agitáció formái közül - külsőségekben, de különösen tartalmában, mondanivalójában - a pártnapok, a politikai vitakörök kisebb csoportokkal folytatott kölcsönös párbeszédek segitették leghatékonyabban munkánkat.