MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1982

1982-01-22 PB_128 - 1982_PB 128/20

- 19 Még felvetődik olyan kérdés is, hogy a közbe iktatott, különböző szervek, ilyen történetesen a lakásszövetkezet, azért mondom, mert kifizettünk 46.000.- Ft-ot a bonyolításért, és ha önök közül bárki bonyolitotta ezt a lakásépitést, akkor ők ennyit tettek. Ezt szabad-e megcsinálni, mi speciál meg tudtuk oldani. Tehát én szerintem ugyanolyan teher, amit én elnézést kérek nem vagyok a Csók elvtárs által megfizetett ember, de ezt egy OTP jobban tudja szervezni, tehát annak a szervnek kell ezt adni, akik ebben gyakorlattal rendelkeznek, és ténylegesen hatékonyan is tudnak intézkedni. Mi itt a pénz kifizettük bonyolitás cimen, 2 /ó-ot, de az égadta világon semmit nem kapott az a néhány száz család, aki ebben a konstrukcióban benne volt. Itt felvetődött még egy kérdés a vállalati erő, és a Gonda elvtárs érintette és had mondjam el a saját véleményem, mi viszonylag egy nagyobb vállalat vagyunk Békés megyében, 2.500 főt foglalkoztatunk, és valahol a 650 milliós termelési értéket előállitó vállalat vagyunk, összesen 500.000.- Ft-ot tudunk a lakásépités támogatására évente biztositani. KB. másfél millió forint az a lehetőség, amit mi c menetlevelek, és egyéb vállalati eszközök, lehetőségek folytán, stb. igy tudjuk támogatni. Ugyanakkor a R alapból egy minimális összeget, mert azt az egész vállalati kollektíva döntése alapján kell odaitélni, ez már nehezebb, ha egy két milliós R alapból nem lehet egy fél milliót odaitélni, mert ott minden állampolgár a ráeső részt kéri, és azt nem lehet odaadni. 75 milliós amortizáció képződik a vállalatnál, ebből 75 millióból 75-öt a Tröszt elvisz. Tehát akkor nekünk fejlesztési alapból, amit a Tröszt visszahoz ez 7 millió, ebből kell 1.3 milliárdos eszköz szinten tartani, és folyamatosan termelni. Ha most hozzáteszem, hogy nekünk a földet is a fejlesztési alapbői kell meg vásárolni, 8.millió lesz, akkor - 1 millió fejlesztési alaphiányunk van, kicsit fura, de most had mondjam el, ez olyan, mintha az utépitő vállalat a követ a fejlesztési alapból vásárolna és ugy épitene utat, szerintem nem sok ut épülne meg az országban. Ez már konstrukciós probléma, amit az elkövetkezendő időben meg kell vizsgálni. Ezzel együtt azt az észrevételt, amit a Gonda elvtárs elmondott, maximálisan támogatom, vállalati szempontból hallatlan kevés, kicsiny lehetőség van arra hogy akár a közmüvet, tehát egy város területelőkészitési közmüvébe, vagy esetleg a lakásoknál a meglévő terhek mellett, nagyobb terheket nem tud vállalni egy vállalat. Nincs lehetősége, ez szerintem a központi probléma. Itt felvetődött még a fiatalok kérdése és, hogy a vállalat milyen támogatást tud adni a fiatalok számára, véleményem szerint egy olyan kiút van és mi ezt próbáljuk járni, elsősorban garzon lakások, vagy valamilyen vállalati fenntartás, üzemeltetés alatt álló átmeneti megoldásokat keresünk, amelyekkel 4-5 éven át a fiatal az egy kisebb lehetőséggel el tud helyezkedni, két-három év után általában családalapitás jön, nehezitik a problémákat, ezt az első 4-5 évet kellene egy-egy fiatal házasnál valamilyen módon támogatnunk segitenünk és itt a Csók elvtárs által tett javaslatok, Pataki elvtárs által tett javaslatok, ezt célozzák, ugyanakkor ezt célozzák szerintem a vállalati erőből rendelkezésünkre álló olyan lehetőségek, hogy lakásszobát ezt biztosítsuk. Még egy megjegyzésem lenne; a hosszutávu stratégia szempontjából tulajdonképpen a meglévő lakásállomány karbantartása és ennek valamiféle megőrzése. Ezt én hallatlan bonyolult problémának látom, nem Békés megyében látom ezt a problémát, ezt Gyulavári elvtárs is mondta, viszonylag egy jó IKV-val rendelkezünk, bár itt is lehetnek problémáink. Ilyen probléma, ha a lakbért nem. fizetik, szociálpolitikai okokból, 4-5 gyereke van az állampol^iárnak és valahol laknia kell, ezt hiva fogjuk kitelepiteni.^^gyí-^ő^ nyujgdijas.