MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1979

1979-10-03 PB_113 - 1979_PB 113/53

- 12 Életvitelükre jellemző a befele fordulás, de közéleti tevékenységük fejlődő tendenciát mutat. A szakmai továbbképzés területén a vidéki műszaki értei miség hátrányos helyzetben van. Szükséges lenne több, hely-* ben szervezett, szakosított továbbképzés. Az agrárértelmiség számbelileg a megye második legnépesebb csoportja, közel 2.000 fő, akik saját helyzetüket tekintve, szerepüket rendkívül fontosnak, meghatározónak tartják, úgy fogalmaznak, hogy a magyar mezőgazdaság előreheladásának záloga a kezükben van és ezt a felelősséget érzik is. Fiatal értelmiségi rétegnek tekinthetjük őket. Lényegében a mezőgazdaság szocialista átszervezése tette lehetővé a mai agrárértelmiség kialakulását. Nagy részük paraszti származású és nagyon közel állnak ahhoz az osztályhoz, amelyből kinevelődtek. Az agrárértelmiségi csoport két részre osztható: termelésirányítók és szakigazgatási szerveknél, rendszereknél dolgozók. A települések életében szerepük egyre meghatározóbb. Ugy érzik, hogy ennek ellenére társadalmi presztízsük alacsonyabb, mint a többi értelmiságé. A gyakorlatban dolgozó agrárértelmiségiek a kialakult jö vedelem szinvonalat alacsonynak látják. Hiányosnak tartják az agrárképzés jelenlegi rendszerét, azt, hogy távol esik a gyakorlattól és nem készíti fel a feladatokra a leendő szakembert. Politikai arculatuk a legegységesebb. Világnézeti képzettségük, elvi szilárdságuk jó. A párttagok aktivitása példamutató. Gondként vetődik fel, hogy főleg az első számú vezetők leterheltsége az indokoltnál nagyobb. A jelenlegi gazdasági feladatok nagy igénybevételt jelen fenek az agrárértelmiségre, sok időt kell tölteniük a munkahelyen, ezért nem tudnak úgy részt venni a közéletben, ahogy szeretnének. Bár a gyakorlat azt bizonyítja, hogy a