MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1979

1979-10-03 PB_113 - 1979_PB 113/27

- 26 ­időnként jeleznek befelé fordulást, elbizonytalanodást. Ez bizonyos mértékben sajátossá is teszi az értelmiség helyzetét és sajátossá te­szi azt a politikai munkát, amelyet az értelmiség körében folytatunk. Ezekről Nagy elvtárs is beszólt, hogy miben jelent sajátosat. Annyiban - egyfelől -, hogy mindig körültekintőbben kell végezni a politikai munkát, nagyobb türelmet kell tanusitani, differenciáltabban kell ke­zelni az értelmiség társadalmi rétegét. Másfelől abban is sajátossá­got jelent, hogy ez a politikai munka alapját alkotó szövetségi poli­tika maga is sajátos. A párt - éppen munkáspárt jellegénél fogva két alapvető osztályra támaszkodik. Abban a politikában, amely a társada­lom épitésére irányul, ott van az értelmiség álláspontja. Ennek meg­felelően a szövetségi politika sajátosságának megfelelően a pártegység, a cselekvési egység az egész társadalomra vonatkozik, ü'ssz társadalmi érdekeket képvisel. Az értelmiség egészséges, kiegyensúlyozott fejlő­dését a párt szövetségi politikája biztositja, ugyanakkor az előttünk álló feladatok megoldásánál döntő, hogyan kezeljük, hogyan értelmez­zük a jövőben ezt a szövetségi politikát. Való igaz, hogy ezt a szö­vetségi politikát támadják jobbról is balról is. Szélsőséges esetet emiitve, vannak, akik eltúlozzák az értelmiség társadalmi szerepét, a legakíivabbaknak, legértelmesebbeknek tüntetik fel magukat, olyan­nak, mint akinek a politikát kell csinálnia, fő erőt az értelmiségben látják. Másik oldalról is jeleznek torzulásokat. Ven az értelmiség munkájával szemben előitélet. Munkáspolitika védelmében leértékelik az értelmiség társadalmi szerepét, a munkáspolitikának a feladását látja. Lehetnek olyan torzulások, hogy kompromisszumra gondolnak, a­mikor szövetségi politikáról beszélünk. Ezek a szélsőséges torzulá­sok a mindennapi munkában érzékelhetőek az értelmiségi politika, szövetségi politikának ilyen vagy olyan téves felfogása néhol tapasz­talható . Itt térnék ki a felvételi rendszerre. Az értelmiségiek oldaláról me­rült fel, hogy ez a felvételi rendszer rossz, hátrányba kerülnek az értelmiségi szülők gyermekei, ugyanakkor a munkások is felvethetik, hogy ez a felvételi rendszer a munkásokat hozza hátrányba. Felvételi rendszerünk tudást mér, más tulajdonságok, emberi tulajdonságok nem mérhetőek, csak a tudás. Itt az értelmiségi szülők gyermekeinek van előnye. A felvételi rendszer politikai alapját meg kell tartani, ma­gát a rendszert meg kell változtatni. Folynak ebben az irányban munká­latok . Nagy elvtárs szól-t arról, hogy a szövetségi politikában jelenlévő torzulásoknak milyen gyökerei lehetne!;. Mindennapos politikai mun­kánkat hol-egyik, hol másik oldalról érik erőteljesebb hatások, s nem vagyunk egyformán érzékenyek,"akit a kigyó mart, fél a gyiktól is." Problémát okoz, ha egyfelől vagyunk érzékenyek, ilyen pl. az érdekek képviseletéből épül fel. Próbálunk egyéni érzékenységünk­ből politikai platformot csinálni, megpróbáljuk mindennapi politi­kai munkánk gyakorlati alapjává tenni. Becsülni kell a fizikai mun­kát, becsülni kell a szellemi munkát is. Munka szempontjából a tár­sadalomban nincs különbség. Szeretném felhivni a figyelmet szövetsé­gi politika kapcsán a jelentkező torzulásokra, melynek döntő jelen­tősége van. A politikát különböző hatások érik, megvalósításának feltételei elnehezülnél;, gazdasági nehézségeink kiválthatnak olyan hatást, hogy politikai irányát elkezdik birálni, torzulások kelet­kezhetnek. Pártunk legfontosabb állásfoglalásai, dokumentumai jó hosszú ideje visszatérő következetességgel állapitja meg az értel­miség szerepe a társadalomban .fokozódik. Fejlődése olyan szakaszá­ban vagyunk bonyolult feladatokat kell elvégezni, valamennyiünknek a szakértelem területén is fokozott követelményeket kell támasztani. Az anyagi termelés területén minőségi változást kell véghez vinni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom