MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1979

1979-10-03 PB_113 - 1979_PB 113/23

- 22 kotjuk. Az előterjesztés summázottan szól munkánk értékeléséről, a rendelkezésemre álló idő alatt ezért néhány - az anyag tanulmányozása kapcsán felmerült kérdésre - szetetnék önmagunk számára is válaszolni, s a feladatokat meghatározni. Fel kell tennünk a kérdést őszintén; - A megye pedagógus értelmisége megtalálta-e helyét szűkebb pátriájában? Miképpen vált részévé annak a szocializációs folyamatnak, amelynek során egyrészt: szocialista értelmiséggé vált, másrészt, munkájával, életmódjával formálta, alakitotta és alakitja a megye társadalmát. S e bonyolult kapcsolatrendszerben választ kell adnunk arra a kérdésre is: jól itélik-e meg őket? Azt hiszem, a kérdésre ugy tudunk válaszolni, ha legalább három meghatározót elemzünk röviden. 1. hogyan felelnek meg a politikai követelményeknek? Milyen ideológiai, politikai arculatuk? 2. milyen szakmai felkészültségük. 3. s milyen légkörben dolgoznak. Bizton állithatjuk a pedagógus értelmiségi rétegről, hogy a párt politikájával egyetértenek, helyeslésüket a megvalósításban való aktiv részvételük bizonyitja. Cselekvő részvételük nélkül nem valósulhatnak meg a párt oktatáspolitikai határozata, a közművelődési párthatározat, a párt tudománypolitikai irányelve. Nagy részük van abban, hogy az ifjúságpolitikai határozat megjelenése óta számottevő eredményeket értünk el - valós gondjaink mellett - az ifjúság nevelésében, örömeink és gondjaink forrása a népesedéspolitikai határozat, valamint a nőpolitikái határozat is. Tudjuk, hogy a határozatok ismerete még nem azonosulás, nem meggyőződés. De az is biztos, hogy a pedagógus pártalapszervezetek irányitásával tudatos és tervszerű politikai képzés valósul meg a pártoktatás különböző formáiban, az állami oktatásban, s ezt segítjük a szakszervezeti oktatás keretében is. Munkánk természetéből adódik, hogy élő anyaggal, a gyermekkel dolgozunk, aki csak az igaz szóban és tekintetben hisz, s ideológiai, politikai, világnézeti vonatkozásban a pedagógus minden nap vizsgázik. Az ismeretek megszerzése mellett a gyermek nevelésében való hit és kötelesség az a motiváló tényező, amely parancsként irja elő a pedagógus számára a politika támogatását és a megvalósításban való cselekvést. A másik meghatározó: szakmai felkészültségük. Erről szól az előterjesztés is. Feladatainkat országosan egységes nevelési-oktatási tervek szabályozzák. Megvalósitása függ az adott megye, város, község óvodája, iskolája felszereltségétől, a pedagógus hozzáálásától. Egy biztos, s ezt nem tagadhatjuk: egyre nehezedő feltételek mellett kell a szocialista nevelő iskola céljainak megvalósításán dolgozni, s ez nem kis feladatot ró ránk. Ezért tartjuk nagyon fontos feladatunknak, hogy minden erőnkkel biztosítsuk a jó nevelő-testületi légkört, fejlesszük intézményeinkben a szocialista demokráciát, tegyünk meg mindent az élet- és munkakörülmények javításáért. Hosszú lenne felsorolni mindazt, ami megbecsülésünket szolgálta, néhány azért idekívánkozik: 1977-ben nagymérvű fizetés rendezés, aktiv bérfejesztési politika. Csaknem 900 pedagógus-kölcsönnel épült lakás bizonyitja, hogy ennyi pedagógus család választotta a megyét munkahelyéül. Ha a gondok között el is felejtkezünk az eredményekről, sok uj általános iskolai tanterem, kollégiumi férőhely, óvodai férőhely a bizonyítéka annak, hogy oktatásügyünk a megyében is dinamikusan fejlődik. Kár lenne tagadnunk, ha a megyéből nem is pályázik el sok pedagógus, hogy aránytalan a megyén belüli ellátottság. A saját gyermekek növekedésével sok pedagógus választja a várost, s e természetes emberi igény. A fiatal pályakezdő egy része sem szívesen megy falura, mert ellátottságban /s it minden-