MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1979

1979-10-03 PB_113 - 1979_PB 113/21

- 20 ­seket tenni a takarékosság érdekében. Megfelelő előkészítéssel, tá­maszkodva a párt-, szakszervezeti funkciókat betöltőkre, képiselők­re, bizalmiakra gondolok, ezt a feladatot is meg tudjuk oldani. Végezetül egy kéréssel fordulok a Tisztelt Pártbizottsághoz: ké­rem, hogy a pártbizottság fokozott figyelemmel kisérje a maga sajá­tos eszközével a Békésasabai Kórház rekonstrukcióját, a második lép­csőfok beinditását, mert a mi területünkön az alapellátás mellett ez a legnagyobb igénye Békéscsaba és környéke lakosságának. SZUHI LÁSZLÓ ELVTÁRS; Tisztelt Pártbizottság engedjék meg, hogy Körösfalvi elvtárs hozzászólását egy gondolattal folytassam, a fi­atal műszaki értelmiségekről szóljak. Abból indulok ki, mindenki tudja, az első lépés fontos, ha akkor az ember nem esik a munkások közé, azok közé az emberek közé, akikkel együtt dolgozik, nem tud jól beilleszkedni. Ez igen fontos momentum, én ugy érzem, ha az első lépés sikerül, akkor a munkások és a fiatal értelmiségiek kö­zött a kapcsolat gyümölcsözővé válhat. Induljunk ki abból mi a mun­kások véleménye a fiatal műszakiakról. A munkások véleménye rend­kívül egyszerű,azt mondják; azok az okos, fiatal műszaki értelmi­ségek nem találták meg a kapcsolatot, vannak ilyenek is. Akiket elfogadnak a munkások, azok a műszaki értelmiségek amit tudnak i­gyekeznek átadni. Az ilyen kapcsolatokat állandóan tovább kell fej­leszteni, hogy a munkások ezeket az okos fiatal műszaki értelmisé­gieket elfogadják. Sikeres műszaki értelmiséggé váljék, itt az el­ső lépcsőben nagyon sok eldőlhet. Azok, akik ilyen módon meg tud­ják közeliteni a munkásokat, azok sikeresek lehetnek. Ezekre az ő­szinteség, nyiltság a jellemző, rájuk jó kapcsolat épithető, Dó be­szélő képességgel rendelkeznek. Nálunk a mi belső oktatási rendsze­rünkben a beszédkészség fejlesztése nehezen menő dolog, azaz nem forditunk rá kellő figyelmet, hogy a beszédkészség fejlődjön. Oellemző a fiatal műszaki értelmiségre az is, mindig ők kezdik el a közeledést a munkások felé, érzékenyen reagálnak a munkások dol­gaira, magukévá tudják tenni a dolgokat az ilyen emberek. Ahol a vezetők munkások között jó a kapcsolat, ott gyorsabban lehet meg­közelíteni a munkásokat. Az a véleményem, ha több olyan értelmisé­gi fiatal műszaki legyen közöttünk, jó kapcsolatuk a munkásokkal, még jobban oda kell figyelnünk az un, első pillanatra. A kezdő műszaki fiatal az egész vállalattal, dolgozókkal ismerkedik, na­gyon fontos a patronáns kijelölése, aki kellőképpen tudja patro­nálni a fiatal műszakit. Meg lehetne vizsgálni belső oktatási rendszerünkben, a tananyagban kellő hangsúlyt helyezni az első is­merkedési időszakra, azokra a kérdésekre, amelyek beszédkészségre utalnak, kapcsolatépítés más formát ad a fiatal értelmiségiek szá­mára , Fiatal közgazdászok, műszakiak tanácsa minden vállalatnál működik, KISZ védnökség alatt, általában a műszaki vezetők patronálása mel­lett. Ugy itélem meg az FMKP szerepe fontos az első időszak szem­pontjából,- az alkotó készséget tudja fejleszteni, általában a kez­deményező készséget tovább tudja vinni, A gazdaságvezetés és az FMKP közötti kapcsolatra még nagyobb figyelmet kell forditani, meg kell, hogy lássák, azt a fejlődő, kezdeményező készséget, amely eb­ben az időszakban sikerüket biztositsa. Meg vagyok győződve, az el­ső időszak a fiatal műszaki értelmiségi hogyan dolgozza be magát a kollektívába rendkivül fontos tényező, igy mérhető a munkások műszakiak közötti kapcsolat, jó kapcsolat fontos tényező a nagyobb hatékonyságot igénylő gazdasági munkánkban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom