MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1979

1979-10-03 PB_113 - 1979_PB 113/17

- XD — feltétlenül gát a dinamikus szakmai szinvonal fejlődéséhez, mert esetleg nem köti a tradició őket. Ahhoz viszont, hogy a kivánt szintet minél hamarabb elérjék feladatok éssegitőkész bizalomra van szükség. A párt tudománypolitikájának helyességét elismerve hivták fel a figyelmet a kutatótevékenység területén a disztingválásra. Nem szabad teret engedni az áltudományos, a tudományoskodás látszatát keltő tevékenységnek. Megfelelő differenciálással ki kell küszöbölni a tudomány elmisztifikálását és szorosabb kapcsolatot kell kialakitani a tudomány és a gyakorlati meg­valósítás között, ahogy ezt a jelentés is aláhúzza. Fejlesz­téseinkben jobban ki lehetne használni a nemzetközi eredménye­ket. Sajnos az átvett megoldások nem minden esetben a legcél­szerűbb lehetőségeket használják ki. Hiányos az informáltság, nem biztositható minden esetben az összehasonlíthatóság. Egyes esetekben bevált megoldást tulkombinálnak. így fordul elő a felesleges sokszoros műszaki biztonság, A közéleti szerepléshez csak annyit, hogy műszaki értelmisé­günk nem minden esetben érzi a társadalmi munka gyakorlati hasznosságát. Feltétlenül arra kell törekednünk, hogy az igy kifejtett energia hasznosan épüljön be a társadalmi célkitű­zéseink valóra váltásában. Az elmondottakat ugy értékelje a Tisztelt Pártbizottság ami­ben elnökségünk is látja további feladatát és tennivalóit. De eredményt csak ugy tudunk elérni, ha az erkölcsi támoga­tást továbbra is megkapjuk, a tárgyi feltételek megteremtésé­ben közös erőfeszítéseket teszünk. Ugy gondolom nem vitatott senki előtt, hogy a szakmai szinvonal növelésébe történt befek­tetés a leghatékonyabb beruházás egy-egy népgazdaságon belül. APÁTI ELVTÁRS: Tisztelt Pártbizottság! Ma a Pártbizottság elé került anyag Békés megye értelmiségéről közel lo esztendő változásait öleli fel, de végső soron nemcsak az elmúlt lo esztendőről szól, hanem megállapításaival átfogja azt a nagy­arányú fejlődést, ami a felszabadulás után valósult meg. Be­mutatja azt a pozitiv változást, amely az értelmiség összeté­telének marxista-leninista világnézetének kialakulásában, é­letmódjában, a párt politikája, a szocializmus ügye iránti el­kötelezettségében végbe ment. Az anyag áttanulmányozása után az a véleményem, hogy az - ér­telmiség meglévő negativ vonásai ellenére - nagyon pozitivan értékeli az értelmiség társadalomban betöltött szerepét és cse­lekvő tevékenységét. A magam részéről egyetértek ezzel a pozi­tiv értékeléssel. Azért értek vele egyet, mert tapasztalataim alapján igaznak tartom.Megyénkben dolgozó értelmiség nem ki­vülről szemléli az épitőmunkát, hanem cselekvő részese annak. A következőkben néhány gondolatban az agrárértelmiséggel - a parasztsággal való kapcsolatával, társadalmi szerepével kivá­nok foglalkozni. Ahogy az az anyagban is megfogalmazódik, a me­zőgazdaság szocialista átszervezése igényként vetette fel egy uj fiatal agrárértelmiség létrehozását, színvonalának fejlesz­tését. Ez az uj értelmiség valóban döntő mértékben a paraszt­ságból kerül ki, onnan származik. így természetes dolog az, hogy ez az értelmiségi réteg nagyon közel áll a parasztsághoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom