MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1979

1979-10-03 PB_113 - 1979_PB 113/5

• - 4 ­Az árintézkedések azt célozzák, hogy jobban tükrözzék a tényle­ges és indokolt ráfordításokat. Üzemi oldalról az az igény, hogy a termelési költségek emelkedése a felvásárlási árakban kerüljön elismerésre. Ugyanakkor az is jogos igény, hogy minden gazdaság jobban megnézze minden forintnak a helyét, ugy gazdálkodjon, hogy kiadásainak és költségeinek növekedését haladja meg bevételeinek, jövedelmének a növekedése. Ez nem könnyű, de más ut nincs. Az in­tézkedésektől azt várja a központi vezetés, hogy a mezőgazdasági termelésben nagyobb szerepet kapjon az ésszerű takarékosság, nö­vekedjék a hatékonyság, a termelési szerkezet pedig jobban iga­zodjék az üzemek tényleges adottságához. Az imént arra utaltam, nem mindegy, hogy milyen árut termelünk, különösen nem mindegy, hogy mennyiért. Megyénk mezőgazdasági nagyüzemi az 1978-as év a­datai szerint egyenként az év minden napján közel 200 ezer forint értékű anyagot használtak fel. Csak 1 %-os megtakarítással számol­va napi 2 ezer forintot jelent, ez évente egy-egy üzemben 730 ezer forintot tesz ki, megye összesenben pedig évente meghaladja a 66 millió forintot. Az anyagfelhasználás főbb területei a takarmány-, az üzemanyag- és a műtrágya, melyekből miden üzemben szinte nap­mint nap jelentős mennyiséget használnak fel, ezért a megtakarí­tás lehetőségeit ugyancsak naponta kell keresni és megvalósítani, A takarmányfelhasználás terén reális lehetőség van a fajlagos ta­karmányfelhasználás csökkentésére. Nagyüzemeink fajlagos abrakfel­használása 1978-ban 1 liter tejre o.44 kg, 1 kb. hizómarha előál­litására 4,50 kg, 1 kg, hizósertés előállítására 4.39 kg, 1 kg. brojlercsirke előállitására 0.163 kg, volt. Ezek az eredmények u­gyan jobbak az országos átlagnál, a megyék rangsorában az első he­lyen vagyunk, de további lehetőségeink vannak a takarmánygazdál­kodás javitásában. Az egy liter tej, az 1 kg hus, az egy tojás elő­állitására felhasznált abrak néhány dkg-os, illetve a tojás eseté­ben grammos csökkentése megyei szinten 25-30 millió forintos meg­takarítást eredményezhet évente. Nagyüzemeinkben jelentős mennyi­ségű az üzemanyag-felhasználás, mely 1978-ban megyei szinten meg­közelítette az 500 millió forintot, A szakemberek számitása sze­rint ennek 10 %-át, azaz 50 millió forintot meg lehet takaritani azzal, hogy a gépeket megfelelő műszaki állapotban tartják, a gé­pi munkákat, a gépek kiszolgálását jól szervezik, a gépek vonóe­rejét optimális.an kihasználják és idetartozó tényezővé sorolható még a kukoricatermesztésben a rövidebb tenyészidejű fajták haszná­lata nyomán 3-5 %~os vizelvonás elmaradása, A műtrágya felhasználás terén a következők szerint lehet megtakaritást elérni például a bú­zatermesztésben. Az egy mázsa búza előállitására felhasznált mű­trágya hatóanyag megyénkben 1977-ben 7.2, 1978-ban 8, és 1979-ben 9.3 kg. volt. Ma már a nagyüzemek közel felében rendelkezésreáll­nak a talajvizsgálati eredmények és a jövő év végére a Növényvé­dő és Agrokémiai Állomás jelzése szerint minden üzem rendelkezni fog a talajvizsgálati eredményekkel. A talajlaboratóriumi ered­mények alapján egy mázsa búza előállitásához 6.5 kg hatóanyag ele­gendő, így az 1977. évi viszonylag kedvező felhasználáshoz 0.7 kg műtrágya hatóanyag megtakarítás érhető el. Az 1977. évi búzater­més mennyiséget feltételezve /600 ezer tonna/ 42 ezer mázsa műtrá­gya hatóanyagot lehet megtakaritani, ami közel 25 millió forintot jelent - figyelembe véve a műtrágyák áremelkedését -, ez üzemen­ként évi 277 ezer forint megtakaritást jelent. A felsorolt három fényező megvalósítása esetén üzemenként évente több mint 1 millió rorint körüli megtakaritás érhető el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom