MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1979

1979-10-03 PB_113 - 1979_PB 113/3

- 2 • VITA ; SZABÓ SÁNDOR ELVTÁRS: Tisztelt Pártbizottság! Az 1979. évi gazdaságpolitikai cselekvési program végrehajtásának tapasztalatairól szló jelentésben foglaltakkal, valamint az elmondott szóbeli kiegészítéssel egyetértek. A cselekvési programban a népgazdaság egyensulyi helyzetének javitásához való hozzájárulást jelöltük meg legfőbb feladatként, amiben a mezőgazdaságnak jelentős szerepe van megyénkben. Ennek jelentőségét aláhúzza az, hogy a megyében állitottuk elő 1973-ban az ország mezőgazdasági bruttó termelésének 8.2 %-át, az ország mezőgazdasági területének 7,2 %-án. Ezen belül a búza és a kukorica termésmennyisége elérte a 10 %-ot» a cukorrépáé a 15 %-ot, a megyében vásárolták fel a vágósertés mennyiségének 12.1, a vágóbaromfinak 12.9, valamint a tojásnak 13.3 %-át. Ezek után a megye mezőgazdaságának helyzetét kivánom bemutatni az V. ötéves terv tükrében, valamint a tárgyévre vonatkozóan. A megye mezőgazdasági termelésének növekedését az V. ötéves tervidőszakra az előző tervidőszakhoz viszonyitva 1-7-19 %-ban jelöltük meg, az éves növekedési ütemet pedig 1975-höz viszonyitva 3.9-4.4 %-ban határoztuk meg. Az eltelt három év tényadatai alapján a termelés növekedése dinamikusabb volt az előirányzatnál, megközeliti az évi 6 %-os mértéket. A termelés növekedése azonban differenciáltan következett be, mert amig a Körösök völgyében gazdálkodó 16 gyengébb tsz-ben - melyek közül került ki az utóbbi években a veszteséges és alaphiányos tsz-ek zöme - 1975-höz viszonyitva a növénytermesztés és állattenyésztés árbevétele 27 °o-kal növekedett, addig a többi termelőszövetkezetben ugyanezen növekedés eléri a 44 %-ot. A

^ a teendőnk, hogy a KB. 1978. március 15-i határozatának szellemében fokozottan tevékenykedjünk a gyengébb, kedvezőtlen körülmények között gazdálkodó tsz-ek termelésének további fejlesztésén. Az V. ötéves terv eddig eltelt időszaka alatt a tervezetthez viszonyitva dinamikusabban nőtt az állattenyésztés termelési értéke. Javultak az ágazat fajlagos mutatói, - pl. 3 év alatt 20 %-kal emelkedett a tehenenkénti tejtermelés -, megoldódott az.éveken keresztül gondot okozó férőhely-kihasználás kérdése is. Szakositott sertéstelepeink mindenütt a tervezett kapacitás feletti hizósertést bocsátják ki /112°Ó/. így nem csak a termelési értékben és az árbevétel növelésében alakult kedvezően az állattenyésztés szerepe, hanem nőtt a nyereségesen üzemeltetett telepek száma is. Az állattenyésztési ágazat helyzetének kedvező alakulásával összefüggésben a közgazdasági szabályozók mellett szólni kell a javuló szervező, koordináló munkáról, a stabil takarmányellátásról, valamint a háztáji és kisegitő gazdaságok növekvő termeléséről. A tervidőszak alatt rendeztük a háztáji ós kisegitő gazdaságok termelésének integrációját, ennek eredményeként fokoztuk a nagyüzemek ezzel kapcsolatos felelősségét, s egyben anyagi érdekeltségét is. Minden településünkön hozzáértő, felelős szakemberek irányitják ezt a tevékenységet, s ezzel sikerül szervesen összekapcsolni a nagyüzemi, s a háztáji és kisegitő gazdaságok termelését. Az V. ötéves terv előkészítésének időszakához viszonyitva megváltozott a beruházás feltételei, melynek hatására több területen elmaradnak a tervezett fejlesztések. Különösen az állattenyésztési férőhelyek, s a tervezett öntözésfejlesztés területén kell számolnunk a tervhez viszonyított jelentős lemaradással. Központi korlátozó intézkedések hatására az NK-XIV. öntözőfürtnél