MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1979

1979-04-27 PB_111 - 1979_PB 111/12

- 11 TAKÁCS JÁNOS ELVTÁRS: Tisztelt Pártbizottság! Békés megye épitőiparának fejlődésében két minőségileg eltérő szakasz figyelhető meg: -Korábban az elmaradott technika, erősen decentralizált földrajzi felhasználással, csal; ezen belüli rész megoldásokkal. Ezt két KB. határozat előzte meg. - Most a tapasztalatok alapján a cselekvő intézkedések, koncentrált és komplex fejlesztést határoztak meg. A KB. határozat nyomán a minőségi váltás irányába fejlesztjük az építőipart. Ennek üteme lassú - mint az előterjesztés is megállapítja - de ez nem a megye tehetetlenségén múlik. Arra vezethető vissza, hogy - egyrészt időben későn indult a fejlesztés, - másrészt lassú az előrehaladás, miáltal Békés megyében az V. ötéves terv időszakában az épitőipar kapacitásában kölönösen az alsóbb régiókban a megye északi és déli részén hiány mutatkozik. Gondunk, hogy a középtávú tervhez viszonyítva a beruházások és a kapacitások közötti piaci feszültség az első három évben nem csökkent. Ezért vált szükségessé a beruházási szándékoknak, valamint az épitőipar és épitőanyagipar fejlesztésének szabályozása, ezen keresztül a dinamikus egyensúly feltételeinek megteremtése. A megye gazdasági fejlődése már az V. ötéves terv előkészítésének időszakában feltételezte az építőipari kapacitás továbbfejlesztését. Ezért vált szükségessé az államilag támogatott, a saját fejlesztési alapra és hitelre alapuló fejlesztés megvalósítása. Az építőipari ágazatba sorolt megyei vállalatok, szövetkezetek viszonylag alacsony technikai színvonalról indultak a tervidőszakban, ahogyan az előterjesztés megállapítja. A fejlesztés nem csak mennyiségi, hanem minőségi problémákat is felvetett, pl. 20 % volt a korszerű technológia alkalmazásának aránya. Ezért az átfutási idők hosszúak, amely több esetben összehangolatlanságra, nem egyszer szervezetlenségre utal. A megyei épitő szervezetek V. ötéves tervi kapacitás fejlesztési beruházásainak, technikai korszerűsítésének megvalósítása folyamatban van. Az elmúlt két évben 148 millió Ft. fejlesztés valósult meg, amely a fejlesztésre előirányzott összes kivitelezési építőipari fejlesztésre 55 %. Ez azonban csak kis arányban jelent többletkapacitást az V. ötéves tervben, jelentősebb mértékben a VI. ötéves terv időszakában lesz érezhető, A kapacitás fejlesztő beruházás a különböző építőipari szervezetek között - beleértve a megyén kívüli szervezeteket is - összehangoltan valósul meg, amelynek az alapját az 1979. április 24-én aláirt együttműködési -megállapodás erősiti. A beruházások zömében gépi rekonstrukciók, valamint uj technológiára való áttérést jelentő beruházások. Kivételi ez alól a Békés megyei AÉV központi beruházása jelent. Az V. ötéves terv végéig ugy kell a fejlesztéseket eszközölnünk, hogy ezzel már részben megalapozzuk a VI. ötéves tervben várható beruházásokat. Ezért igen fontosnál; itéljük ezen beruházások megvalósításának gyorsítását-, és hogy a beszerzett gépi technika megfeleljen az alkalmazott technológiának a minél jobb kihasználás érdekében. Az építőiparnak ily módon hatékonyabban kell elősegíteni a tévézett építési beruházások minél nagyobb arányban történő megvalósítását. Az anyagban szó esett az elaprózottságról is! Egészen nyilvánvaló, hogy a korszerű technológiát csak koncentráltan tudjuk gazdaságosan alkalmazni, ugyanakkor gondoskodva az alsóbb régiókban felmerülő igények kielégítéséről is, az e területeken működő építőipari szervezetek által. Mindezen szánédknak jó alapot ad az épitőanyagipar, mint ipari háttér fejlesztése. A megyében lévő országos jelentőségű Tégla- és Cserépipari Vállalat rekonstrukciója következtében az előállított ternékjjk^Rnrszerübekké