MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1973
1973-12-18 PB_85 - 1973_PB 85/3
- 2 tájékoztatást. Kádár elvtárs beszédét ismertette Frank elvtárs, ennek kapcsén átgondolt néhány problémát, amelyben előbbre kell lépnünk, tovább kell erősíteni a pártalapszervezeteket, a párt munkáját, tekintélyét,mert ezek egyre inkább bosszantják a párttagság jelentős többségét, és a pártalapszervezeti taggyűléseken is szót kapnak és felvetődik a párttagok részéről is,hogy ebben határozottabb előbbrelépés szükséges,ami busszulag hat egyes párttagokra. A Központi Bizottság határozatának megvalósításai érvényesek Szarvas városban is, Szarvas város párttagjai, dolgozói körében az 1972.évi határozat megelégedést váltott ki, nagyra értékelték a párttagok a munkásosztály vezető szerepének erősítésére tett intézkedéseket,határozatokat,amelyek a pártszervezetek szerepének erősítését szolgálják. Az 1972-es novemberi határozat kapcsán Szarvason is többféle módon jelentkeztek problémák, az első időben természetesen az embereket közvetlenül érintő kérdések vetődtek fel. ÉT elején gond volt az ipari szövetkezetek körében az állami bérintézkedésekkel kapcsolatos hangulat levezetése.Az állami építőipar munkásai körében felvetődött az, hogy a szövetkezeti iparban a bérire tézkedések miért nem érvényesek. Ebben kellett egyértelműen a párt politikai munka során a szövetkezeti dolgozók körében megmagyarázni azt,hogy minden munkaterületen,minden foglalkozási körben egyszerre nem lehet bérintézkedéseket végrehajtani, és minden fizetésből élő dolgozó életkörülményeit javítani./ 1 szövetkezetek teremtsék meg saját eredményeiket,és ennek megfelelően lesz rá lehetőség a bérintézkedéseknek javításéra, a dolgozók életszínvonalénak javítására. Ebben a vonatkozásban a szövetkezetek zömében sikerült elérni bizonyos bérnövelést,átlagosan 5-6 %-osen növekedett a szövetkezetek dolgozóinak a bére,ez átlagjövedelem,amit pozitívan fogadnak el. A mezőgazdasági szövetkezetek 1973-ban eredményesen gazdálkodtak. P^lda erre az ipari szövetkezetekben 1972 első három negyedévéhez viszonyítva az árbevétel 30-35 %-os növekedése. Nyereség a bázishoz viszonyítva 50 %, gazdálkodási tevékenység is növekedett. 1972 évben 28 q-s hektár átlag kenyérgabnnával szemben 36 q kenyérgabona termelést értek el. Állami gazdasági szinten is hasonló fejlődés tapasztalható a többi véllalsti intézménynél is. Sok gondot jelentett az elmúlt időszakban a szövetkezetekben az egyéni és közösségi társadalmi érdek összehangolásának a jelentősége.Találkoztak olyan alapelvekkel az ipari szövetkezeteknél, hogy nem gondoltak tartalékképzésre.Komoly vita volt gazdasági vezetőkkel a pártszervezetek vezetőinek,hogy ne osszanak ki mindent, tartalékoljanak. Utána problémájuk adódott. Nem tudtak megfelélő_alapot képezni a gépesítés felújításához, nem képeztek minimális tartalékot sem a legszükségesebb gondok megoldásához. Jó volna ha az állam segítene ebben a vonatkozásban. Az ipari szövetkezetek 40 nap nyereséget osztottak,de benyújtották az államnak a számlát arról,hogy ténylegesen megoldják a dolgozóiknak a szociális körülményeit,és egyéb feltételeket biztosítsanak a dolgozóik számára. Ha megfelelő arányt alakítottak volna ki, saját alapot képeznek, számithatnak saját erejük mellett az állam és szövetség támogatására is.
