MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1972
1972-10-12 PB_77 - 1972_PB 77/10
- 9 felsőbb szervek is nyilván figyelembe fogják venni, és ilyen vonatkozásban a megye kiemelt helyen kell hogy szerepeljen. 5./ Topábbá emiitette a pedagógusképzést, amely szintén a következő év második felében kerül a Minisztertanács elé. A pedagógusok élet- és munkakörülményeinek problematikája szintén 1974-ben kerül a kormány elé, A felnőtt oktatás kérdésének kormány elé kerülése szintén 1974ben van tervezve, hogy ezzel kapcsolatban a megfelelő intézkedések kormányszinten is megtörténjenek, A vitában is többen érintették a szakmunkásképzés kérdését, annak problematikáját, mely önállóan szerepel a tervezetben, kiemelt helyen - s a vita alapján egyik-másik elvtárs még ezt is kevésnek találta. Lehet nagyobb nyomatékot adni ennek a kérdésnek, bár véleménye szerint megfelelően kiemelkedő helyen szerepel a jelentésben. A szakember-szükséglet problematikája, mely az oktatás-tervezés kérdése - nagyon bon5 r clult kérdés - szintén a Kormány elé fog kerülni. /Ide értve a demográfiai hullámzást is/. Megjegyezte, hogy a gazdasági szervek nem reálisan határozzák meg a szakember-szükségletet, s túlzott igényekkel lépnek fel, s ez összefüggésben van sok mindennel; az ipar, mezőgazdaság fejlődésének korábbi fázisával, a technika fejlődésének következményeivel sem az oktatásügyi szervek, sem a gazdasági szervek nem számolnak eléggé. Itt emiitette meg a kormányszintű intézkedéseket; ebben az évben az Agit.Prop,. Bizottság elé kerül az iskolapolitikai demokratizmus problematikája, melynek előkészítése a minisztériumban már folyamatban van. A Művelődésügyi Minisztérium vonalán azt emiitette meg, ami a megye oktatáshálózatával szoros kapcsolatban áll: Minisztériumi szinten foglalkoznak a tananyag-óraszám csökkentésével - pedagógusok bevonásával -, s igy 1973* szeptemberben, az új tanévben érdemi lépést fognak tenni, ugyanakkor felkészülnek a hosszabb távú intézkedésekre, amelyek alaposabb előkészítést is igényelnek, hiszen a tantárgyak egymáshoz való viszonyának kérdése összefüggésben van a pedagógus-képzéssel is, amit hosszabb távon meg lehet oldani. 6./ A következőkben emiitette az általános iskolák hálózatfejlesztésének feszitettségbeli, különbségbeli problematikáját. Kissé indirrekten nyúlt ehhez a kérdéshez, rámutatva, hogy a Központi Bizottság miért az általános iskola,szakmunkásképzésre helyezte a hangsúlyt. /Megjegyezte, hogy több alternntiv javaslat hangzott ezzel kapcsolatosan el/. A Központi Bizottság megvizsgálva a lehetőségeket, s mindenekelőtt az általános iskolák helyzetét - a helyzetet jónak látta, ahogy ez az elvtársak hozzászólásából is kitűnt. Továbbá azt ellep:totta meg, hogy a szinvonallal nem lehetünk megelégedve, és hogy az általános iskola a felsőoktatáshoz képest nem kapta meg azt a beruházást, amit indokolt lett volna megadni. Ugy döntött, hogy a jelenlegi struktúrában olyan lehetőségek vannak, amelyet kihasználva érdemibben előbbre tudunk lépni a következő 10-15 évben. /Itt megjegyezte, hogy az volt a vélemény; ha átallnánk, akkor a továbbfejlesztés figyelmét még inkább elterelné az iskolák közötti különbségről, amivel jelenleg is küszködünk. A "szakadék" méginkább nőne és társadalmi célkitűzéseinkkel sem vágna egybe, s ez kinyúlik a munkás-paraszt gyermekek oroblematikájára is./ Tehát ilyen
