MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1970

1970-03-25 PB_63 - 1970_PB 63/21

_ 4 _ Az ipar fejlesztése során általában a koncentráltabb, nagyobb létszámot foglalkoztató ipartelepek fejlődése volt a gyorsabb. Az iparosítást megelőzően, 1958-ban az állami iparban mindössze két gyártelep foglalkoztatott ezer főnél többet - a békéscsabai Téglagyár és a Ruhagyár. Az utóbbi években a foglalkoztatottak csaknem egy negyede nagyüzemekben dolgozik. A vidékről bejáró dolgozók száma évről évre emelkedik. 1967-ben több mint 22 000 fő utazott, ebből a megye területén 13 000, megyén kivül pedig 9 000. A vidéki ipartelepítések /Orosháza Üveggyár, Békés Mezőgazdasági Gépgyár, stb./ segítettek a helyi lakosság foglalkoztatásában, de a szívóhatás következtében a bejárók számát a közeli településekről is megnövelték. Különösen az építőiparban dolgoznak lakóhelyükről távol jelentős számban. Az ipart el ep.it és i program a foglalkoztatottak számának növelését is figyelembe vette, a nagyobb munkalehetőség következtében csökkent a megyéből elvándorlók száma. Megváltozott a keresőképes foglalkoztatottak aránya is. Csökkent a mezőgazdaságban dolgozók száma és többszörösére nőtt az ipari munkásoké és alkalmazottaké. Jelenleg az iparban dolgozik a keresőképes lakosság 20 %-a. Azonban a gyors fejlődés mellett megyénk továbbra is erősen mezőgazdasági jellegű, A megye iparosodását a népesség.városiasodása kisérte. A népesség mind a négy városban emelkedett. 1960-67 között a megye népességének 6,5 %-os csökkenése mellett a városi lakosság száma •*?••%kai nőtt. Az.ipartelepítés során a városok fejlesztése alapvétő feladat volt. Emellett szólt az adott munkaerőforrás, illetve a telepítés gazdaságossága is. Az ipartelepítés kedvezően befolyásolta az ipar összetételét. A hagyományos ipart az egyoldalúság jellemezte. 1968-ra az ipar szerkezeti arányai megváltoztak: a foglalkoztatott létszám alapján a nehézipar 30, a könnyűipar 36, az élelmiszeripar pedig 34 %-kal volt képviselve az állami iparban.