MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1970

1970-03-25 PB_63 - 1970_PB 63/48

- 31 Az iparfejlesztés kétségtelen eredményei mellett is a megye lakosságának 1960 - 68 között kb. 30 000 fővel történt csökkenést az bizonyitja, hogy a létrehozott uj munkahelyek nem voltak elegendőek a foglalkoztatottság biztosítására. A megélhetés miatt azonban nem az egyes családok, hanem az egyes családok tagjai - főleg a fiatalok vándoroltak el. így a csökkenés nem a családok, hanem a családtagok átlagos számának csökkenését jelentette elsősorban a községekben. Az elvándorlás miatt - látszólag javult a megye lakásellátottsága - anélkül, hogy ez a látszat a valósággal megegyezne. Célszerű lenne, ha az országos szervek a lakáskeret elosztásánál a fenti - a megyét rendkivül hátrányosan érintő - tényezőket kiszűrnék és az állami erőből épülő lakásoknál a reális helyzet alapján hoznák meg döntéseiket. Ugyancsak jogos és megoldható probléma a magánlakásépités - különösen a munkások körében -erősen akadályozó hátrányos lakásépítési feltételek megváltoztatása is. A megye ipari struktúrájából adódóan a munkás keresetek viszonylag alacsonyak. Ezért a munkások jelentős része az életszínvonal emelkedéséről kiadott közleményeket nem fogadja el magára nézve igaznak és várják a reálbérek gyorsabb ütemű emelkedését. Különösen a nagycsaládos munkások - de más munkásrétegek is állandó gyanakvással és bizalmatlansággal szemlélik az árak alakulását, változását, a sokszor nagyon is "nyilt" burkolt áremeléseket. Elégedetlenségre ad okot a megyében kialakult bérszínvonal, amely egyes iparágakban és szakmákban 9-10 %-kal alacsonyabb az országos átlagnál /pl. nyomdász, esztergályos, kovács, öntő, formázok, villanyszerelők, stb./ Egyes gazdasági szabályozók akadályozóan hatnak: bérfejlesztés a részesedési alap terhére, a termelékenység emelkedése az átlagbérszint előírásai miatt stb. Célszerű lenne a feltételek fokozatos kialakításával az akadályozó tényezők feloldása.